Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Konecsny Károly: Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidék vízháztartása

88 Konecsny Károly I. táblázat Jellemző éghajlati paraméterek néhány fontosabb meteorológiai állomásnál Meteorológiai állomás Évi csapadék Napfénytartam Léghömérséket Fagyos napok száma Csapadékos napok száma Ködös napok száma A havi maximális szélsebesség átlaga Meteorológiai állomás Évi csapadék Napfénytartam Köz Max Min Fagyos napok száma Csapadékos napok száma Ködös napok száma A havi maximális szélsebesség átlaga neve m t.sz.f. mm h •c db Beszterce 358 682 1938 8,0 34,9 -33,8 125 155 31 10,4 Kolozsvár 363 553 2033 8,4 35,5 -34,8 121 142 49 10,6 Marosvásárhely 308 575 1911 8,8 35,3 32,8 115 145 49 10,3 Nagyszeben 443 630 1864 8,5 35,6 -31,8 124 146 51 13,8 Csíkszereda 661 579 1790 5,6 32,8 -32,9 169 146 96 11,5 Pâltinis 1454 955 1944 4,6 27,9 -21,6 148 179 135 19,9 Vigyázó 1838 1181 1671 1,0 23,4 -30,0 191 209 253 32,2 Omul 2505 1053 1596 -2,5 19,4 -38,0 261 194 289 31,0 közeli rétegek vízszintes és függőleges töredezettsége, melyen a folyóhálózat kialakult. A Kárpátok hegyláncai nem csak a folyóhálózat kialakulását, de ennek morfometriai jellemzőit, sőt a vízkészletek területi eloszlását és a vízjárást is alapvetően befolyásolják (Gástescu—Újvári 1986). A folyóhálózat legnagyobb sűrűsége a 0,7—1,0 km ktrf 2 a Fogarasi-, a Radnai-, a Kelemen-, a Görgényi-havasokban és a Hargita hegységben van. Itt a folyók esése általában 5—20 m ktrr

1. Az Erdélyi-medencében a folyóvízhálózat sűrűsége kisebb -0,4—0,6 km km~

2. Az esésviszonyokra szintén a kisebb értékek, 1-5 m km1 a jellemzőek. A Szamos, a Maros és az Olt erdélyi, felső szakaszának morfometriai jellemzőit az II. táblázat mutatja. A természetes tavakban tárolt vízmennyiség viszonylag kicsi, a víztározók összbefogadó képessége azonban eléri az 1,2 milliárd m

3-t, ami az átlagosan évi 9,97 milliárd m

3 összlefolyás több mint 12%-át teszi ki. Ezért és az egyéb (vízhasználatok) emberi beavatkozások hatásának figyelembe vétele és az idősorok homogenitásának biztosítása érdekében, az átlagos lefolyás számításánál a javított (rekonstruált) havi és évi vízhozamértékekkel dolgoztunk. A talajvíz csak a nagyobb folyóvölgyekben és medencékben lévő negyedkori üledékekben képez számottevő és elfogadható minőségű víztartalékokat, a medence harmadkori összleteiben és a mélyebb rétegekben főleg a peremvidéki dombvidékeken található vízkészletekben már igen magas a sótartalom (50-200 g m~

3). A medence központi részén elhelyezkedő rétegvizek nem vesznek részt a víz körforgásában (Marosi 1980). Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidékek elméleti felszíni és felszín alatti vízkészletei elérik a 12 milliárd m

3 a1 értéket. Aszályos években azonban a felszíni vízkészletek a felére csökkennek és ilyenkor a csapadékszegény övezetekben súlyos vízhiány lép fel.