Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Konecsny Károly: Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidék vízháztartása

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 1. füzet AZ ERDÉLYI-FENNSÍK ÉS A HOZZÁTARTOZÓ HEGYVIDÉK VÍZHÁZTARTÁSA DR. KONECSNY KÁROLY Az Erdélyi-fennsík és a vízháztartási szempontból hozzátartozó hegyvidék Közép-Európában a Kárpát-medence keleti részén, Románián belül az ország közepén fekszik, észak-dél irányban kb. 260 km, nyugat-kelet irányban 290 km hosszúságban (7. ábra). Erdély fogalma történelmi, etnográfiai, földrajzi, geológiai szempontból értelmezhető és mindegyik esetben más és más jelentése és kiterjedése van. Vízföldrajzi (hidrogeográfiai) szempontból vizsgálva, a terület hátára többnyire a kristályospala kőzetekből felépített, általában 1500-2500 m magas hegygerincek vonalát követi, amely hegyek a három nagyobb folyó (Szamos, Maros, Olt) vízgyűjtőjének vízválasztóját jelentik. A terület alapvetően középhegységi és dombvidéki domborzatú. A Kárpátok hegyláncai (Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok, Erdélyi-szigethegység) amfiteátrumszerű körgyűrűt képeznek és ennek belseje felé mutat a felszín esése. A központi részben süllyedékes medence jellege van, amelyben hosszú ideig a Pannon-tó foglalt helyet és amelyben egészen a pliocén végéig tartottak az üledék-lerakódási folyamatok. A domborzati jellegzetességek, a tengerszint feletti magasság, a lejtők fő légáramlatok irányához viszonyított kitettsége alapvetően befolyásolja a vízháztartási mérleg összetevők területi eloszlását. Az esetek többségében jó korrelációs összefüggéseket lehetett találni a tengerszint feletti magasság és a vízháztartási mérleg egyes tagjai között (Konecsny 1997/b). Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidék 45 440 km

2 kiterjedésű. Románia összterületének 19,1%-át teszi ki, közigazgatásilag 11 megyére terjed ki: Beszterce-Naszód, Kolozs, Szilágy, Fehér, Maros, Hargita, Szeben, Kovászna, Brassó, Hunyad, Bihar. A lakosság száma mintegy 3,5 millió, ami 77 fö/km

2 átlagos sűrűségnek felel meg. A 25 083 km

2 kiterjedésű tulajdonképpeni Erdélyi-medencének 2,5 millió lakosa és 100 fő/km

2 átlagos népsűrűsége van. A legjelentősebb regionális vonzáskörzettel rendelkező központok, a 150—350 ezer lakosú: Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben és Marosvásárhely. Kisebb helyi jelentőségűek, az 50-100 lakosú Beszterce, Dés, Torda, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Szászmedgyes, Segesvár, Gyulafehérvár. 1. Az Erdélyi-fennsík földrajzi, éghajlati és vízrajzi jellemzői A Kárpátok hegyvonulatai választóvonalat képeznek a Közép-Európa, Kelet-Európa és Dél-Európa területén uralkodó légtömegek között. A Kárpátok magasra kiemelkedő és hosszan elnyúló hegyláncai hatására módosulnak a ciklonok haladási irányai, átrendeződnek az időjárási frontok. Nyugati advekció (45%-os gyakoriság) esetén, a hegyek feletti átáramlás során a megemelkedő nedves légtömegekben a nyuA kézirat érkezett: 1998. V. 21. Dr. Konecsny Károly, Ph.D., okleveles geográfus, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVÍZIG, Nyíregyháza) vízrajzi csoportvezetője.