Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Horváth L.-Tevanné Bartalis É.: A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán

A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán 75 A két növényi tápelem (N, P) vegyületei nagyrészt a folyóban termelődő algatömeg anyagának felépítésére fordítódnak, mely közel megduplázódik a Rajka-Szob közötti szakaszon a klorofill-a 20 éves mértékadó töménység értékének változása alapján (IV. táblázat). Az országhatártól Szobig az algásodás mértékére utaló klorofill-a mértékadó töménység érték 63,45 mg trr

3 értékről 115,02 mg m~

3 értékre emelkedett (9. ábra). A növényi tápanyagok közül az NH% tartalom hosszú idejű változásában a Mosoni-Duna torkolata alatti szakaszon a rajkai szelvényhez hasonlóan (7. ábra) négy időintervallum különböztethető meg, melyek közül az 1984-89 és az 1993-96 közötti időszakban csökkenő a változás jellege, a 80-as évek közepéig és a 90-es évek elején pedig növekvő. Ugyanakkor a szobi szelvényben ezekben az időszakokban a változás kisebb mértékű és stagnáló jellegű (7. ábra). A foszfát töménységek idősor elemzése szerint a komáromi szelvényben a negyedéves átlag töménységek változásai a rajkai szelvénnyel közel megegyezők és 1994-ig jelentős a csökkenés. Szobnál azonban a két évtized alatt a foszfát tartalom alakulása lassúbb ütemben, hosszabb stagnáló intervallumokon keresztül változott (8. ábra). A nitrátosodás időben és térben úgy változott, hogy a Komárom alatti szakaszon az 1986-ig tartó enyhe emelkedést kismértékű csökkenés követte (4. ábra). Az 1993. év szélsőségesebb töménység változásai miatt „ugrás" következett, majd ismét enyhén süllyedő irányúvá vált, miközben a szakaszra érkező és elhagyó víztömegben az utolsó 3 évben növekedés mutatható ki. 4. A Rajka-Szob közötti szakasz jobb parti szennyezőanyag terhelése A Duna 1848-1707 fkm közötti szakaszán a Dunát egyrészt a mellékvízfolyások és a pontszerű közvetlen szennyvíz-kibocsátások terhelései érik. 4.1. A mellékvízfolyások vízminőségének változásai a torkolati szelvényekben A Mosoni-Duna kivételével a kisvízfolyások csekély vízmennyisége (átlagosan 2 m

3 s

_

1) miatt szennyezőanyagaik nagymértékben hígulnak a befogadóban, de hatásuk a part menti sávban hosszabb-rövidebb szakaszon kimutatható. A mellékvízfolyások torkolati szelvényében a fontosabb vízminőség jellemző 20 éves mértékadó értékeit az V. táblázatban közöljük. A táblázat adatai egyértelműen mutatják, hogy a kiválasztott szennyezőanyagok (Dk,k, PO|~) vonatkozásában a jobb oldali mellékvízfolyások közül vízhozamánál fogva Győr tisztítatlan szennyvizeivel és a szélsőséges vízjárású Rábával terhelt Mosoni-Duna által szállított anyag mennyiségek a meghatározók, még akkor is, ha Komárom-Esztergom megyei kis vízfolyások szennyezőanyag töménység értékei a Mosoni-Dunánál jóval nagyobbak. A kiválasztott vízminőségi jellemzők éves mértékadó értékeinek elemzése tükrözi az elmúlt két évtized gazdasági változásait is. Három jellegzetes időszak különíthető el: az