Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

712 Göncz В.—

Kerti A.—Koleszár J. 3. ábra. A Túr torkolati bukó építése, a munkagödör víztelenítése Figure 3. Construction of the Túr-weir, dewatering of the work pit Bild 3. Bauarbeiten am Überfallwehr in der Tur-Miindung: Entwässerung der Arbeitsgrube A tulajdonképpeni bukógát 42,3 m hosszú, amiből a mederben fekvő rész egy 28,70 m hosszú vasbetonból készült merev keretszerkezet, amelyet a parti szárnyfalak és négy közbülső borda osztanak öt egyenlő fülkére. Ajobb parton a hordalék leeresztésére felnyitható fenékleürítő van beépítve. Ajobb partot és a fenékleürítő zsilipet bejáróhíd köti össze. A zsilip fogaslétrával, kézi mozgató szerkezettel működtethető. A rézsűk cementhabarcsba rakott terméskövei burkoltak. A vízpárna 14 m hosszú vasbeton lemezét az osztóműével egyező csillapító küszöb határolja, amely alatt kőhányás csatlakozik a tiszai partbiztosításhoz. A bukókorona a csatorna feneke felett 1,80 m-re, a vízpárna felszíne felett pedig 4,50 m-re fekszik. Az egész műtárgyat felülről 6 m hoszszú Larssen szádfal, egyéb oldalain pedig fa szádfal védi (4. ábra). Az építésnél tiszai homokos kavicsot használtak betonadalék anyagnak, aminek iszap-agyagtartalma körülbelül 1% volt. A betonozást folyamatosan végezték. 1.3. Az építést követő időszak javítási munkái Az eredeti terven szereplő Tisza felé eső kőszórást és fa szádfalas utófenék lezárást a víz tönkretette az utófenék csillapító küszöbével együtt. Az utófeneket ezért 1932-ben a ma is meglévő Larssen szádfallal zárták le (Kozák—Sabathiel 1978/ így az utófenék a bukó középső fülkéje alatt 4,3 m-rel rövidebb lett. A Larssen szádpallókat