Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Ivicsics Lajos: Árvizek Szlovákiában 1998-ban és 1999-ben

680 Ivicsics Lajos Március 8-án a Tarnóka vize fokozatosan apadt, a belvízszín tovább emelkedett, elöntve lakóházakat és kerteket. A belvizet öt napon át szivattyúzták a befogadóba, az átvágott töltéseket március 13-án (a folyásirányban lejjebb levőt március 19-én) elzárták. Az árvíz idején a víz több helyen átbukott a töltésen, a mentett oldalon szivárgások, buzgárok voltak észlelhetők, és a magas belvízszín időben egybeesett az árvízzel. 2.1.4. A Latorca árvize. A Latorca és a Bodrog akkor kezdett áradni, amikor a Tarnóka áradása megszűnt (Tkác—

Börse 1999) (5. ábra). Március 10-én már látszott, hogy a Latorca jobb oldali töltését egyes szakaszokon meg kell magasítani. Teherszállító helikopterről március 13-ig bezárólag 1100 homokzsákot dobtak 1,5—2,0 m magasságról a nem megfelelő magasságú töltésszakasz koronájára. Március 7-én a Latorca bal oldali töltésénél rézsűcsúszásokat és átszivárgásokat észleltek. Ezek ellen a töltés rézsűjének homokzsákos-bordás megterhelésével védekeztek. Március 10-én a bal oldali töltés mentett oldalán a víz nagyobb felületen átszivárgott, ennek következtében az átszivárgás környezetében a terep helyenként gomba módjára megemelkedett és lazává, vízzel telítetté vált. Az átszivárgást először homokzsákos-bordás terheléssel kísérelték meg megszüntetni, de az átszivárgási terület növekedett. Számottevő segítséget a terhelőbordák magasságának növelése sem jelentett. A terhelöbordák közötti részek is kezdtek emelkedni, majd a bordák szétszakadása is megkezdődött. Ezt követően homokkal, majd agyagos-homokkal terhelték a töltés menti, mintegy 100 m széles területrészt. Ennek eredményeképpen az átszivárgással érintett terület nagysága nem növekedett. 2.1.5. A Bodrog árvize. A Bodrog árhulláma Bodrogszerdahelynél 1999. március 12-én az addig mért legmagasabb vízállást, a 9,36 m-t meghaladóan, 9,54 m-rel tetőzött (Rigó 1999a, 6. ábra). Bal oldali töltésén magas vízállások idején a víz egy része átszivárgott. A töltés átszakadása elleni védekezésül homokzsákokból épített bordákkal támasztották meg a veszélyeztetett szakaszon. Hasonlóképpen, mint a Tárnokánál, a belvizek a Bodrog mentett oldaláról sem tudtak a befogadóba kerülni, a belvízszint emelkedése ellen hordozható szivattyúkkal védekeztek. A. Bodrog áradását látva szükségessé vált a bési árvízi szükségtározó megnyitása, a magyar-szlovák megállapodásnak megfelelően. A magyar oldalon, annak ellenére, hogy a mellékvizek, főképpen az Ondava és a Latorca apadása megkezdődött, Bodrogszerdahelynél, valamint Felsőbereckinél és Sárospataknál a Bodrog tovább áradt. Ez főképpen a Tisza magas vízállásával magyarázható, amely Tokajnál III. 14-én meghaladta az addigi legmagasabb tetözést, a 8,80 m-t (az 1999. évi tetözés 8,94 m volt). 2.1.6. A Garam (Hron) és az Ipoly (Ipel'j árvize. A Garam 1999. évi márciusi árvizét hasonló meteorológiai-hidrológiai viszonyok okozták, mint Szlovákia többi vízfolyásáét: a vízgyűjtőterületen felhalmozódott sok hó a hirtelen felmelegedés következtében gyorsan olvadt, az olvadékvíz mennyiségét az esö is növelte (Tkác—

Börse 1999). Az Ipoly vízgyűjtőterületén az olvadást megelőzően 156 millió m

3, a Garamén 442 millió m

3 volt a hóban tározódott vízmennyiség.