Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Horváth L.-Tevanné Bartalis É.: A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán

68 Horváth L.—Tevann

è Bartalis E. 12. ábra. Az összes lebegőanyag töménység változása Fig. 12. Time variation of total suspended solids Bild 12. Gang des gesamten Schwebstoffgehaltes рис. 12. Времменное изменение общего расшвёренною вещества 2.3. Eves adatokra támaszkodó trendanalízis A Magyarországra érkező Duna vízminőségének hosszú távú időbeni változását — a rajkai szelvényben — a vízminőség alakulása szempontjából fontos szerepet játszó néhány vízminőségi paraméterre, az éves anyagáram adatokra vonatkozó trendanalízissel is vizsgáltuk. A lebegőanyag tömegáram alakulásánál szembetűnő, hogy az elterelést követő 1993. évben az itn. „korrigált" lebegőanyag mennyiség is — 1,5 millió t ar

1 — csak mintegy fele az előző évek lebegőanyag tömegáram átlagának, ami a bősi tározó üzembe helyezésével és a lebegőanyag kiülepedésével is magyarázható (14. ábra). Az ammónium-ion éves átlagterhelés alakulások tendenciái jó egyezést mutatnak az 1977—96 időszakra vonatkozó ammónium töménységre vonatkozó idősoranalízis eredményeivel. Némileg eltérő és meglepő viszont a nitrát terhelések és az ezekből számolt trend alakulása, ami gyakorlatilag 5-600 ezer t NO3 a1 körüli stacioner terheltségi állapotot mutat, szemben a negyedéves töménység trendanalizisénél (4. ábra) kimutatott monoton lassú növekedéssel, majd az utóbbi hat évben bekövetkezett szakadással, ill. rövid idejű trend irányváltoztatással. A 14. ábrán megadott éves átlag ortofoszfát anyagáram és ennek trendjét vizsgálva, kiemelendő, hogy összességében az elmúlt 20 év alatt a Magyarországra érkező