Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Kisházi Péter Konrád: Izotópos sűrűségmérők kalibrálásának minőségcentrikus új eljárása

Izotópos sűrűségmérők kalibrálásának minőségcentrikus új eljárása 669 Eljárásunk egyik igen előnyös oldalát jelenti a vizes észlelési pont, mert ezáltal követhetővé, illetve kalibrálhatóvá válik a preparátum lebomlása. Általában 3-4 hónaponkénti vizes méréssel jól megítélhető a folyamat előrehaladottsága és a szükséges korrekció végrehajtható. A KÖVIZIG talajmechanikai laboratóriuma számítógéppel dolgozza fel a tömörségmérési eredményeket, így módunk van a lebomlás valós idejű figyelembevételére. Ajavasolt 3-4 hónapos kontrollmérést akkor indokolt sűríteni, ha kalibrálni kívánjuk a felezési folyamatot. 6. Az eljárás értékelése Az eljárás ugyan megbízhatóbb, mint a korábbi, ám ennek az az ára, hogy végrehajtásajóval lassúbb, munkaigényesebb. A mintánkénti és eszközönkénti 32(!) impulzus észlelés és az alapvetően manuális mintakészítési folyamat miatt optimális esetben is 15 munkanap (három hét) a kalibrálási időszak. Feltétlenül pozitív viszont a korábbinál lényegesen korrektebb kalibrálási eredmény. Különösen akkor lehet megfelelően értékelni a kapott paramétereket, ha meggondoljuk, hogy minél több pontot veszünk figyelembe a regresszióanalízisnél, annál nagyobb számban fordulhatnak elő az eltérések szórását kedvezőtlenül befolyásoló kalibrálási adatpárok. Másként fogalmazva: kevesebb pontpárból könnyebb jó eredményt produkálni. A kalibrálás során a víztartalom hatásának figyelembe vétele többletmunkát jelent. A „w" hatásának elhagyásával történő kiértékeléséből származó néhány jellemző adatot a II. táblázatban adunk meg, a mérési pontokat és a regressziós görbéket a 3. ábra mutatja. Méréseink alapján megállapítható, hogy a víztartalom figyelembevételének mellőzése a vizsgált eszköz, illetve mérési elrendezés függvényében 16 és 77% közötti mértékű szórásnövekedést okozott. A 16%-os értéknek az lehet a valószínű oka, hogy az acél béléscső anyaga relatíve jelentős mértékben tompítja a könnyebb atomsúlyú hidrogén atomok sugárabszorpciós hatását. Összességében tehát megállapítható, hogy a víztartalom hatását feltétlenül indokolt figyelembe venni, mert ellenkező esetben a közelítés hibája jelentősen, azaz közel kétszeres mértékben megnő. Végül különösen előnyösként értékelhető a vizes mérési pont bevonása a vizsgálatba, mert az bármikor, kielégítő pontossággal reprodukálható, így kiváló támpontot szolgáltathat az újbóli kalibrálás szükségességének megállapításához. II. táblázat Az izotópos eszköz megnevezése Korreláció A számított és a mért adatok különbségének szórása A „w" nélkül és a „w"-vel meghatározott szórások aránya béléscső nélküli mélyszonda 0,993 0,034 1,77 béléscsöves mélyszonda 0,996 0,022 1,16 lapszonda 0,995 0,030 1,50