Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Kaliczka László: Víz-, erdő- és vadgazdálkodási művek a Bakonyban

650 Kaliczka László A terület nagyobb része (1. ábra) a Veszprémi-Séd, kisebb része a Marcal (Gerence, Torna-patak), a Balaton (Eger-víz), ill. a Duna közvetlen vízgyűjtőjének eleme (Cuha). Általában a Bakony magasabb területei, az állandó vagy időszakos vízfolyások felső rétegei. A vízgyűjtők általában 1-5 km

2 méretűek. Az állandó jellegű vízfolyások az 1992-94. években nyári időben vízhiányossá váltak. A medrekből változó időre eltűnt a víz. A medrek kisvízhozamainak csökkenése, eltűnése bizonyos mértékig összefüggésben van a korábbi évtizedek bányászati célú vízemeléseivel (Nyirád, Tatabánya, Várpalota) de nyilván kapcsolatban van azzal is, hogy a települések vízellátó rendszerei a karsztvizet csapolták meg. A bányászati célú vízemelések 1990 évi megszűnése után a karsztvízszint fokozatos emelkedése tapasztalható. Az állandó jellegű vízfolyások mellett a területszabdaló völgyekben, nagycsapadékok idején időszakos vízfolyások jönnek létre. Az időszakos vízfolyások vizei rövid idő alatt jelentős vízhozamokkal, elsodort talajjal, növényzettel, általában iszapos áradatként vonulnak lefelé. Megállapítható, hogy egy-egy rövid idejű, nagy intenzitású csapadékból lefolyó víz a vízgyűjtő területről nagymennyiségű iszapot sodor magával, csökkentve a meglévő termőtalajt. Példaként említhető a csillagtanyai kistározó, amelyben egyetlen nagycsapadék után kb. 0,10-0,12 m vastag iszapréteg ülepedett. Akistározó vízgyűjtő területe 3,6 km

2, ebből 30% szántó, 70% erdő. A kiülepedett iszap kb. 250-300 m

3. Időszakos vízfelület a Kab-hegy déli oldalain lévő (kb. 320 m) Semlyékes-tó, Pula község felett a kb. 305 m magasságban lévő Nagy- és Kis-Sás tavak. A pulai ún. Nagytó, vagy a Z/rc—

/Шг-pusztai Szarvaskúti-tó, vagy az olaszfalu-malomvölgyi tavak mesterséges létesítmények. Ezek a vízfelületek kb. 1000-2000 m

2 nagyságúak. Állandó vízfelületű a Kab-hegy nyugati lejtőjén kb. 430 m magasságban lévő Nyir(Nyires)-tó. A területen természetes források viszonylag kis számban találhatók. Forrásokat részben a Pénzesgyőr—Borzavár—Zirc területére eső erdőkben (Fenyveskűt, Szarvaskút, Királykút, Némakút, stb.) Olaszfalu, Bakonynána, Jásd községek területén (Kánkút, Hidegkút, János-kát, Szentkút). Néhány forrás Királyszállás közelében (Isztimér község nyugati részén) is van. Több forrás van a Kab-hegy területén (Gyertyánkút, Sárcsikút, Szent-János forrás, Borbélykút, Kávás-kút, Vásáros-kút, stb.). 2. Az erdő és a víz Az erdő csapadékra való hatása igen jelentős. Az erdő által visszatartott csapadékvizek, az ún. intercepció hatása a különböző kutatások szerint, sokéves átlagban, a vegetációs időszakban, a lehullott csapadék mintegy 21%-ra teijed ki, a csapadékból így csak kb. 79% hullott a talajra. A fák törzsén lefolyó víz az éves csapadék 3,4-3,9%át teszi ki. Justyák (1995) vizsgálata szerint a 80%-os záródású, 20 m átlagos famagasságú erdőnél az intercepció az I. táblázatban közöltek szerint alakult. Mérési eredmények igazolják, hogy minél kisebb a csapadék mennyisége, annál nagyobb százalékos értékben, a növényzet által felfogott csapadék. A 2 mm-nél kisebb