Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Kaliczka László: Víz-, erdő- és vadgazdálkodási művek a Bakonyban

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 4. füzet VÍZ-, ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁSI MŰVEK A BAKONYBAN DR. KALICZKA LÁSZLÓ Az erdő- és vadgazdálkodás vízzel kapcsolatos problémáiról, gondjairól és feladatairól a vízügyi szakirodalomban alig találunk tanulmányokat. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az erdőnek a csapadékokra, lefolyásra való hatásvizsgálatainál a vélemények jelentősen eltérnek, egyes esetekben szélsőségesnek is tekinthetők. (Ilyen szélsőséges vélemény: erdőből nincs csapadékvíz elfolyás, vagy: erdőterületen nincs vízrendezési tennivaló.) Az erdei vadállomány vízellátásáról pedig nagyon csekély ismeretekkel rendelkezünk. Az erdei vadállomány ugyanakkor nagyon jelentős nemzeti értéket képvisel, idegenforgalmi jelentősége nem elhanyagolható érdek. Az erdei vadállomány ivó-vízellátási hiányokra is visszavezethetően jelentős károkat okozhat az erdők és az erdők melletti szántó területeken, a lédús növényi részek lerágásával. A HM Veszprémi Erdőgazdaság RT (továbbiakban: Erdőgazdaság) a Bakony-hegység középső területein, mintegy 46 km

2 földterületen gazdálkodik. Kissé pontosabban behatárolva, Várpalo ta—Ajka közötti területen jelentős részben a katonai gyakorlóterületekhez kapcsolódó erdőkben végzi az erdőgazdálkodás feladatait. Az erdőgazdálkodás széleskörű tevékenység, mely az erdőtelepítéstől, az állománynevelésen át a fa kitermeléséig és értékesítéséig, a vad nevelésétől, a vadállomány etetésétől, azok őrzésén át a vadászatig, a vadászvendégek fogadásától, ellátásától a trófeák bírálatáig számos részfeladatot foglal magába. A gazdaság több, korszerűen berendezett csemetekertet üzemeltet, ahol előállítja az erdősítésekhez szükséges szaporítóanyagot, de e mellett díszfák, cseijék szaporítását és értékesítését is végzi. Az erdőművelés az Állami Erdészeti Szolgálat engedélyei, felülvizsgálatai és ellenőrzései mellett szigorú szabályok alapján történik. Az Erdőgazdaság tevékenységét nehezíti az, hogy a katonai gyakorlóterek használata során az erdőgazdasági tevékenysége korlátozott, befolyásolt. További nehezítő körülmény a közelmúltra visszanyúló események maradványa, a szovjet katonák 45 éves tevékenysége, az erdőkben még több évtizedig érezhető nyomokat hagyott. (Fel nem robbant lövedékek, szilánkokkal teli fák, jelentős eróziós jelenségek, stb.). Az Erdőgazdaság területének legmagasabb pontja a Veszprém várostól északra lévő Papod 645 m, ill. a Középsö-Hajag 645 m magassága, Herendtől északra. A gazdaság területéhez tartozik a Kab-hegy is (600 m). A felsoroltak mellett számos 450— 620 m közötti hegycsúcs található. Ilyenek Miklóspál-hegy 489 m (Bánd), Mögszeg-hegy 509 m (Szentgál), Borzas-hegy 620 m (Hárskút), Amos-hegy 525 m (Eplény), Öreg-Futóné 574 m (Tés), stb. A területek átlagos magassága 250-300 m közöttinek vehető. A kézirat érkezett: 1999. X. 2. Dr. Kaliczka László oki. mérnök, a H.M. Veszprémi Erdőgazdaság Rt. vízügyi szaktanácsadója.