Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Magyarics András-Pomogyi Piroska-Pék Tibor: A Kis-Balaton védőrendszer kialakítása, működésének eredményei

A Kis-Balaton védőrendszerének kialakítása, működésének eredményei 637 azonban még ezen adatok alapján is pozitív, mivel a foszfát-foszfor csak része - bár jelentős hányadban — az összfoszforként becsültnek. így összességében az öt év alatt mintegy 8 tonna foszfor még akkor is visszamaradhatott az Ingói-Berek területén, ha a foszfát-P forma kioldódása jelentős volt. Ismételten hangsúlyozni kell azonban, hogy az elfolyó szelvény vízhozam-adatainak bizonytalansága, továbbá a nem megfelelő mintavételi helykijelölés miatt, az elfolyó lebegőanyag- és tápanyag tömege jelenleg ismeretlen mértékben felülbecsült. Ugyanakkor 1986-tól kezdve, amióta az Egyesitett-övcsatorna vízgyűjtőjéről származó terhelések az Ingói-Berekbe jutnak a terhelés-adatok is hibával terheltek (Pomogyi 1997). Ennek oka részben az, hogy ez időszak alatt még terület-kialakítási, építési munkálatok is folytak, melynek következtében a vonatkozó vízhozam adatok becslése gyakran csak „hidrológiai megfontolások" alapján történt (VITUKI 1987) másrészt pedig az, hogy a vízminőségi paraméterek vizsgálata lényegesen kisebb gyakoriságú volt (általában kétheti) mint a Zalaszelvényekben. A hiba mértékének megállapítására 1998-ban célvizsgálatok történtek, melyek eredményeinek kiértékelése jelenleg folyik. Ez korábban azért nem történt meg, mivel az Ingói-Berek részleges üzembe helyezésének időtartamát 1992-ben maximum 3^4 évre terveztük, részben annak érdekében, hogy a Hídvégi-tóból elfolyó magas algatartalmú vize ne közvetlenül jusson a Balatonba, ill. a kezdeti időszakra várt negatív jelenségek lejátszódása minél előbb megkezdődhessék. A részlegesen üzemelő Ingói-Berektől nem lehet elvárni a teljes II. ütemtől várt hatásokat. 5. Öszefoglalás, következtetések A Kis-Balaton Védőrendszer létesítésének alapvető célja, hogy a Zalán keresztül a Keszthelyi-öbölbe jutó szervetlen növényi tápanyagok egy részét visszatartsa és így az öböl vizének egyre gyorsuló romlását lassítsa. Ily módon elegendő idő áll majd rendelkezésre, hogy a 2003. és 2019. Mth. sz. határozatokban is előírt vízminőség-védelmi intézkedéseket végrehajtsuk, mielőtt a vízminöségromlás folyamata megállíthatatlanná, visszafordíthatatlanná válna. A KBVR célját, méreteit és történelmi múltját tekintve, világviszonylatban is egyedülálló létesítmény, ezért indokolt széleskörű, minden lehetséges összefüggésre kiterjedő vizsgálata, ezért több mint 10 hazai intézmény számos kutatócsoportja foglalkozott, ill. foglalkozik kémiai, biológiai, anyagforgalmi folyamatainak feltárásával, természetvédelmi és hidroökológiai monitorozásával. A Hídvégi-tó üzembe helyezést követő első időszakban egyrészt megváltoztak az áramlási viszonyok, másrészt a kezdeti bő táplálékkínálatot az addig domináns makrofitonok mintegy „felélték", aminek következtében kiritkuló állományaik helyét - a víz alá kerülés sorrendjében — a mikroszkopikus primer producensek, az algák vették át és a relatív N-hiány miatt elszaporodtak azok a szervezetek - nem utolsósorban az aerob N-kötők (heterocisztás Cyanobacteria) —, melyek képesek a levegő N-jét megkötni. A legfontosabb eredményeket kiemelve megállapítottuk, hogy a Keszthelyi-öböl-