Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó
590 Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.-Kisházi P.-Rátky I. 18. ábra. Megnyitási hely fix küszöb — építés közben Figure 18. The fixed-sill of the opening .-in construction Bild 18. Fixe Schwelle der Offnungsstrecke während der Bauarbeiten рис. 18. Зафиксированный порог .места открытия во время строительства Külön gondként jelentkezett a sima felületre kerülő magas — az eddigi # max-ot alapul véve akár 3,8 m-es vízterhelést is elviselni kénytelen - földtest helyzeti állékonysága biztosításának korrekt műszaki megoldása. A geotechnikai és a hidraulikai kívánalmak között ellentmondás van, hiszen, míg a földtest állékonysága érdekében minél durvább, minél fogazottabb csatlakozási felület kívánkozik, addig a bukó hatékony működéséhez a lehető legsimább áramlást eredményező burkolat szükséges. Minden szempontot mérlegelve kompromisszumos megoldás született: a 20,7 m széles bukókoronán 4 db 1,00 m szélességű fogat terveztek, amelyek 0,25 m-rel emelkednek ki környezetükből (19. ábra). Viszonylag hamar, 1999. február végén, március elején a természet elvégezte a maga „átvételi tesztjét", amikor is tartós és magas árvízi terhelés érte a Körös-völgy valamennyi védvonalát és ezzel együtt a megnyitási helyet is. A szivárgási jelenségek igen hamar, már az árvíz első napján jelentkeztek. A bukókorona alvízi oldalán 5-6 helyen tiszta vizű, mérsékelt intenzitású, de jól látható lepelszerű mozgással lecsorgó szivárgást lehetett tapasztalni. A legintenzívebb vízkilépés szelvényében talajmechanikai mintavételt hajtottak végre, amelynek végeztével a fúrólyukat teljes hosszban perforált és szürőzött csővel állandósították. Az ily módon kialakított reprezentatív figyelőkútban naponta észlelték a vízállást. A mérési eredmények azt mutatták, hogy a szivárgó víz ugyan érzékenyen reagál az árvízszint változásaira, ugyanakkor nem alakul ki olyan mértékű felhajtó erő, amely veszélyeztetné a műtárgy állékonyságát. Legalább ilyen megnyugtató volt a talajminták nedvességtartalmi vizsgálatának eredménye, amely szerint a földtömeg ned-