Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 585 igényét (KÖVÍZIG 1997b). E munka alapján határozták meg a Kisdelta árvízi szükségtározó megépítésre kerülő műszaki tartalmát (13. ábra): - a Fehér-Körös jobb parti töltés 2+530-2+600 tkm szelvényei között megépülő fix küszöbü megnyitási hely; - a megnyitási hely helyreállítását szolgáló tartalékdepónia; - határoló földgátak (új zárótöltés és a meglévő — a remetei nevelőotthont védő körtöltés megerősítése) és műtárgyaik; - az Itceéri-csatorna zárótöltés alatti átvezetését és a tározótér leürítését egyaránt szolgáló 2,00x1,50x1,50 m nyílású zsilipes áteresz. A beruházást megalapozó tanulmánnyal egy időben előzetes környezeti hatásvizsgálat is készült (KÖVÍZIG 1997c). A környezetvédelmi jogszabályok a létesítmény megépítéséhez ezt ugyan nem kívánták meg, de a beruházás későbbi szakaszában mégis igen hasznosnak bizonyult a dokumentum megléte, mert a területileg illetékes bányahatóság az anyagnyerés engedélyezéséhez környezeti hatásvizsgálatot kért és erre a célra megfelelőnek ítélte az elkészített anyagot. Az előzetes környezeti hatásvizsgálat keretében áttekintésre kerültek az épülő és az üzemelő létesítmény környezeti hatásai. Legfontosabb megállapításai: — a munka keretében felmérhető volt a létesítmény valamennyi lényeges környezeti tényezőre gyakorolt hatása, ezért nem indokolt részletes hatásvizsgálat elvégzése; — a kivitelezés, illetve az üzemelés során bekövetkező valamennyi kedvezőtlen környezeti hatás megnyugtatóan kezelhető. 5.3. A megnyitási hely kialakítása, megépítése A szükségtározó feltöltéséhez a műszaki megoldás megválasztásánál a következő fontosabb követelményekre kell tekintettel lenni (Szlávik 1980, 1998): - a megfelelő időpontban tegye lehetővé a szabályozható megnyitást, mert csak azzal biztosítható a szükséges vízmennyiség kivezetése, a kívánt árapasztó hatás elérése és az, hogy a rendelkezésre álló tározó térfogat elégséges legyen; - használhassa ki a hullámtérben tározódott víz leszívásával elérhető hatást, azaz az egyszerű túlfolyás helyett koncentrált kivezetést biztosítson és ezzel rövid idő alatt hirtelen árapasztás legyen elérhető; - legyen „önszabályozó", abban az értelemben, hogy egyszeri megnyitása után a vízszállító képesség növelése lehetőleg ne igényeljen újabb beavatkozást (pl. további zsilipnyitást, szelvénybővítést stb.) —ezt hidraulikai paraméterei és sajátosságai tegyék lehetővé. Az árhullám apadó ágán minden beavatkozás nélkül szűnjön meg a víz kieresztése. A szükségtározó feltöltésével kapcsolatos előbbi követelmények és szempontok összetettek és egymásnak részben ellentmondóak. A szóba jöhető műszaki megoldások többfélék lehetnek: zsilip (árx'izkapu), túlfolyásos surrantó, szabályozható surrantó, töltésmegnyitás földmunkagéppel, ill. robbantással stb. A lehetséges megoldásokat mérle-