Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

578 Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.-Kisházi P.Rá

tky I. védelmi töltések magasítása és szelvényméretének bővítése önmagában nem elegendő — aktiv árvíz-mentesítési megoldást, az árvizek szükségtározását is alkalmazni kell. Nem nehéz belátni, hogy a Körösök jelentősebb árvizei a jövőben sem lesznek levezethetők csupán csak az árvízvédelmi töltések között —az árvízi szükségtározók rendszeres üzembe helyezésével a jövőben számolni kell. Ezek a körülmények feltétlenül indokolják Körösök térségével való megkülönböztetett foglalkozást a vízkár-elhárítás fejlesztése és a védekezési tevékenység szervezése terén. Az árvízi szükségtározók üzembe helyezése rendkívül összetett, hatásában, következményeiben szerteágazó védelmi döntés. Az 1995. decemberi /Cörös-völgyi árvíz és az akkor végrehajtott szükségtározások hidrológiai elemzése alapján javaslatok születtek a Körösök árvízvédelmi rendszerének bővítésére és a védekezési feladatok üzemirányításának továbbfejlesztésére (Szlávik—Galbáts-Kiss 1996, Szlávik—Váradi 1996, Szlávik-Varga-Váradi 1996). 4.1. A . A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös térsége árvízvédelmi helyzetének értékelése, a fejlesztés lehetséges változatai Az 1974. évi árvíz és az követő fejlesztések nyomán úgy tünt, hogy a korábban legtöbb árvízvédelmi problémát okozó Fekete-Körös árvízi helyzete stabilizálódott a mályvádi, tamásdai, kis-zerindi és Töz-polder szükségtározók kiépítésével (/. ábra). Az 1980. és 1981. évi árvíznél e szükségtározók jól vizsgáztak. Az 1995. decemberi árvíz viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a meglévő védmürendszer elemei nem eléggé hatékonyak a Fehér-Körös növekvő árvizeinek a töltések között történő biztonságos levezetésére, a következők miatt: - a Fehér-Körös jobb oldali töltésen 6 km-en jelentős magassági hiány van; - a Fehér-Körös árvize feszített védekezéssel, nyúlgát építésével ugyan a töltések között tartható, de az árhullám továbbvezetése a nem kellő biztonságú Kettős-Körös jobb oldali töltésre fokozott kockázatvállalással jár; - a töltések további magasítása a potenciális veszély növekedésével járna, a töltések tengelytávolsága nem növelhető a települések és a hidak miatt; - a mályvádi árvízi szükségtározó árapasztó hatása a Fehér-Körösre - a jelenlegi megnyitási küszöbszint mellett — csak korlátozottan érvényesül; - román területen jelenleg nincs és a közeli időszak terveiben sem szerepel a Fehér-Körös mentén hatékony szükségtározó építése. A Fehér-, Fekete-, Kettős-Körös felső térségében árvízvédelmi fejlesztések egyik változata (KÖVIZIG 1997a) a fővédvonalak erősítése volt a Kettős-Körös jobb, a Fekete-Körös bal és a Fehér-Körös jobb oldalán ( 12. ábra). E változat keretében háttöltések építését, töltéskorona magasítást, altalaj erősítéseket és mederoldal védelmi munkákat (földmunkákat, résfal építést, kömúvek építését, szivárgó kotrást stb.) irányoztak elő. A legkézenfekvőbb és hatásos beavatkozási lehetőségnek a Fehér- és a Fekete-Körös közötti szükségtározási lehetőségként korábban kijelölt terület — teljes vagy részleges - igénybevétele kínálkozott.