Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 567 észlelt értékeket (II. táblázat). A gátakat a korábbi maximumoknál 0,43-0,76 m-rel magasabb vizek terhelték, áztatták. Több helyen veszélyes rézsűcsúszások keletkeztek. Bár biztonsági okokból 30 ezer embert ki kellett telepíteni, a töltéseket sikerült megvédeni. Ez az árhullám is gátszakadást okozott román területen a delta felé: a Fehér-Körös töltéseit Kisjenő fölött mindkét oldalon meghágta a víz és a jobb parti töltés 150 m hosszon átszakadt (7. ábra). Az itt kitört kb. 90 millió m

3 vizet az 1966. évi árvíz után épített lokalizáló töltés felfogta és ezzel megakadályozta magyar területek elöntését (8. ábra), (Pálinkás 1971, Takács 1971a, 1971b, Szlávik 1976a, Góg 1995). 2.11. Az 1974. évi árvíz 1974. június—júliusában rendkívüli árvízi helyzet alakult ki a Körösökön: öt árhullám követte egymást. A június 12-én indult második árhullámnál a Fehér- és a Fekete-Körös gyorsan áradt: június 15-én reggel 7 órakor a vízszint a Fekete-Körösön már 0,20 m-rel, a Fehér-Körösön pedig 0,24 m-rel haladta meg az addig észlelt (1970. évi) legnagyobb vízszinteket. A védelemvezetés javaslatára döntés született arra, hogy feltöltsék, szükségtározóként alkalmazzák a Fehér- és Fekete-Körös közötti deltát. A két folyó változatlan intenzitással, óránként 0,06-0,07 m-rel tovább áradt. Nem volt többé kilátás arra, hogy a vizet a gátak között meg lehet tartani. A Körösök felső és középső szakaszán 104 km hosszban kellett volna töltésmagasítást végrehajtani ahhoz, hogy az árhullám a gátak között levezethető legyen. Június 15-én 14 órakor a Fehér-Körös jobb partján a víz gyakorlatilag egy szintben volt a töltések koronájával, a bal parton pedig 0,20-0,30 m-rel volt annál magasabban, így csak a nyúlgátak tartották a vizet. Ugyanez volt a helyzet a Fekete-Körös remetei szakaszán is. Robbantással megnyitották a Fehér-Körös jobb parti töltését. A Fekete-Körösön a víz az előre meggyengített két helyen a töltést átszakította. Ekkor a Fekete-Körös vízszintje Antnál 0,32, Remeténél 0,55 m-rel, a Fehér-Körösé Gyulánál 0,68 m-rel, a Kettős-Körös Békésnél 0,34 m-rel haladta meg az addigi legnagyobb vízszintet (Szlávik 1976a,b). Az átvágások következtében a folyókon gyors apadás indult meg: Remeténél 10 óra alatt 2,15 m, Gyulánál 8 óra alatt 1,70 m, Békésnél 14 óra alatt 2,15 m vízszintcsökkenés következett be. A 71 km

2 felületű tározótér 82 óra alatt feltöltődött, a betározott vízmennyiség 118 millió m

3 volt. A három töltésmegnyitáson kifolyó vízhozam csúcsértéke együttesen 780 m

3s~' volt. Kitelepítettek 379 embert. Három és fél nap múlva megkezdődhetett a víz visszavezetése a mederbe. Ez a kényszerítő helyzetben bekövetkezett szükségtározás meghatározó jelentőségű volt a Körösök árvízvédelmi rendszerének fejlesztése szempontjából. 2.12. Az 1980. évi árvíz — töltésszakadások a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyásánál, valamint a Kettős-Körösön Az 1980. évi /^őrös-völgyi árvíz alkalmával példátlan hevességű áradás indult a Fekete- (és a Sebes-) Körösön: a Fekete-Körös 25 óra alatt 8,28 m-t, 36 óra alatt 9,16 m-t emelkedett, az áradás legnagyobb intenzitása meghaladta a 0,44 m/h-t. Ilyen heves