Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A viz, a környezet és a fejlesztés 517 szer középpontjában az Emberfiség és annak jóléte) áll egy fokozatosan növekvő/fejlődő dinamikus egyensúly fenntartása mellett. A fenntartható fejlődés tehát nem szűkíthető le például egy eredményesebb természetvédelemre, vagy egy szigorúbb környezetvédelemre, vagy akár egy hatékonyabb gazdálkodásra és gazdaságosabb életvitelre stb., hanem jelenti mindezek hannonikusan integrált egységét. A természeti környezet (geoszféra, bioszféra) és a társadalmi környezet (technoszféra, gazdasági szféra, kultúrszféra) belső összefüggései mellett, kölcsönhatásukat is figyelembe kell venni. Mindezek középpontja azonban az Ember(iség) természeti léte és társadalmi fejlődése, ezért nem vitatható, hogy a legfontosabb természeti erőforrás: a víz! E kitüntetett szerep indokolja a viz szerepének szélesebbkörü vizsgálatát. A Rio de Janeiro-i Világtalálkozó (1992) előkészítését céloztad Víz és a Környezet című ENSZ-konferencia (Dublin, 1992). A Dublini Nyilatkozat tanúsága szerint e konferencia a víz szerepét a fejlődésben igen széles spektrumban vizsgálta. A környezeti szempontok elemzése során nemcsak a természeti környezet fenntarthatóságát, hanem a társadalmi környezet szükségleteit is mérlegre tette, alapul szolgálva az említett ENSZ konferenciasorozat által felvetett problémák összefüggéseinek feltárásához. A fentieket — a víz vonatkozásában — két nemzetközi megállapodás egészítette ki: a Helsinki Egyezmény (1992) a határokat keresztező folyókról és tavakról általában, valamint a Dunára vonatkozó Szófiai Konvenció (1994). E nemzetközi megállapodások rámutatnak arra, hogy a fejlődést/fejlesztést meghatározó vízgazdálkodás alapeleme a folyó, a vízgazdálkodás érrendszere. 2. A víz a környezetben A környezet fogalma kettős: a természeti környezet az embertől függetlenül létezik, a társadalmi környezet az emberi együttélés folyománya. A víz a természeti környezetben a fejlődés alapja, a társadalmi környezetben a szükségletek kielégítésének, a fejlesztésnek alapanyaga és egyúttal veszélyforrás. A természeti környezet a geoszféra és a bioszféra egysége. A geoszféra bolygónk egésze, anyagi alapjainak összessége, amely a Naprendszeren belüli állapotában mintegy 4,6 milliárd éves, míg ősforrása és fokozatos feldúsulása az Univerzum kialakulásának kezdetéig, kb. 15 milliárd évig nyúlik vissza. A bioszféra a növényi és az állati élővilágot foglalja magában, amelynek csírái már mintegy 4,1 milliárd évvel ezelőtt megjelentek a geoszféra felszínén. A maival jellemzően összevethető élővilág azonban csak mintegy 0,4 milliárd éves. A társadalmi környezet a technoszféra, a gazdasági szféra és a kultárszféra összessége (összefüggéseik azonban bonyolultak, ezért ez az osztályozás nem tekinthető egzaktnak). A technoszféra kezdetei mintegy millió évvel ezelőtti időpontra tehetők. A fejlődés azonban lassú, a maival egybevethető állapot csak a legutóbbi, mintegy kétszáz év rohamos fejlődésének az eredménye. A társadalmi környezet addigi egysége megbomlik, ezidötájt indul differenciálódásnak. A technoszféra fejlődése kezd önállósulni, de nem függetlenül a gazdasági szférától. A gazdasági szféra fejlő-