Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Jolánkai G.-Bíró I.: földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vízgyűjtő modell fejlesztés és alkalmazás a Zala-vízgyűjtőre
Földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vizgyüjtőmodell 463 А К kiülepedési, illetve foszfor-visszatartási tényező mértékére vonatkozó helyi információnk meglehetősen ellentmondásos (Kővári et al. 1997) volt. Bizonyos esetekben azt is feltételezik, hogy a tározók foszforforrásként is működhetnek. Ennek ellenére a hivatkozott dokumentumokban vízminőség-védelmi céllal, foszfor visszatartásra is terveznek újabb tározókat építeni. Ezért a meglévő és tervezett tározókat a „szcenárió elemzésnél" többféle de viszonylag alacsony eltávolítási tényezőkkel vettük figyelembe. 3.2. A tározó üzemeltetés szimulációs modellje A tározó üzemeltetésének szimuláció modelljével (Gilyénné-Hofer 1998, Futaki & Társa Kft. 1999) megvizsgálható annak lehetősége, hogy a Zala-v\zgyüjtőn potenciálisan, az éghajlatváltozás következtében, fellépő vízhiányokat milyen mértékben lehet csökkenteni a tározók összehangolt működtetésével. A vizsgálat illetve a modell szimuláció föbb lépései: - Az észlelt havi középvízhozam adatsorok elemzésével meghatározták a Zala folyó vízmércéire a minimálisan megkívánt havi vízhozamokat (ezt jelen modellfuttatásnál a 90%-os tartósságú értékekre állítottuk be). - Az egyes vízmérceszelvényekre megkívánt vízhozam és a ténylegesen észlelt (illetve előrejelzett) vízhozam különbsége az a többlet vízigény (ha pozitív szám) amit a felettük lévő tározóból kell pótolni (amennyiben ezt lehet a tározó saját vízigénye mellett). - E vízigényeket a szimulációs modell algoritmus a tározók mindenkori teltségének arányában osztja szét (bármely más stratégia, vagy preferencia is beépíthető). - Azon vízmércék esetén, amelyek fölött más vízmérce is van ott a szétosztásnál már korrigálja az algoritmus a mérce vízhozamát a felettük lévő tározók többlet leeresztéseivel. - A modell vízmércéről—vízmércére, illetve részvízgyűjtőröl-részvízgyüjtőre szimulálja a tározók működését úgy, hogy az egyes vízmércékre előírt minimális vízhozamok lehetőleg biztosítva legyenek (Ennek során figyelembe veszi a tározók minimális vízigény korlátait, illetve a mederbe leeresztendő élővizet, azaz az ökológiai vízigényt is). - Ha a minimális vízhozamokat valamely hónapban nem sikerül biztosítani a fenti feltétel rendszer mellett akkor ezt a tényt regisztrálja a modell és összegzi a vízhiányokat, valamint a „vízigény megsértési" alkalmakat az egyes hónapokra és az egész idősorra egyaránt. - A modell egyszeri futtatásának eredménye egyrészt a tározók mindenkori teltsége (illetve vízhiánya), valamint a tározókra és a mérce szelvényekre vonatkozó eredménymutatók (a vízigény kielégítés biztonságának mutatói). A mutatók egyike a mennyiségen alapuló biztonságot, míg a másik az időtartamon alapuló biztonságot fejezi ki.