Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Jolánkai G.-Bíró I.: földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vízgyűjtő modell fejlesztés és alkalmazás a Zala-vízgyűjtőre
460 Jolánkai G.—Biró I. Wj W; V mér t Rij= J Â (2) У ahol Wj és Wj — az i'-edik területhasználati formához illetve a_/'-edik lejtő kategóriához tartozó súlyszámok, amelyeket az alábbi módon lehet kiszámítani: A; a,- A; *JSj J J (3) i j ahol A\ — az /'-edik területhasználati kategóriába eső összes terület nagysága a vizsgált szakaszhoz tartozó részvízgyüjtőn belül; A } - ay'-edik lejtő kategóriába eső összes terület nagysága a vizsgált szakaszhoz tartozó részvízgyüjtőn belül. A számítás, azaz a (fordított) hidrológiai almodell végeredménye két alakban jelenik meg: - A vízrendszer egy adott állapothoz tartózó (havi, szezonális, éves stb.) hidrológiai (vízhozam) hossz-szelvénye a modellhálózat bármely elágazó rendszerében és; - A vízgyűjtő raszter alapú lefolyási térképe a vizsgált állapotra vonatkozóan. Ez utóbbira mutatunk be példát a 4. ábrán. Ez az ábra a 7%-os pozitív éghajlati szcenárióhoz tartozó évi átlagos lefolyási térkép. Lefolyás mm/év 824.000 735.812 547.624 559.435 471.247 • 383.059 294.871 206.582 118.494 30,306 4. ábra. A legnedvesebb klima szcenárióhoz tartozó lefolyási térkép Figure 4. Runoff map corresponding to the wettest climate scenario Bild 4. Die zum feuchtesten Klimaszenario gehörige Abflußkarte Рис. 4. Kap/na стока, соотвепгсвуюгцая климатической сценарии наибольшей водности
