Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán
Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 383 a Tivadar alatti szakaszon, Vásárosnaménynál és Záhonynál szintén az árhullám idején érvényes # ma x-nál magasabb, Tokajnál pedig lényegében azzal megegyező vízszintek alakultak ki. A magasabb vízszintek az árhullám némileg lassabb levonulását eredményezik, az időkülönbség Tokajnál mintegy 12 órára tehető. Összefoglalásként arra a következtetésre juthatunk, hogy amennyiben az 1998. november 4-i igen intenzív kárpátaljai csapadéktevékenység kiterjedt volna a Visó és az Iza vízgyűjtőjére is, a kialakuló vízszintek a Felső-Tisza Tiszabecs és Tivadar közötti szakaszán 30—100-rel meghaladták volna az eddigi maximumokat. A szakasz jelentős részén az árhullám a jelenlegi töltéskorona szinteket meghaladó vízállásokkal vonult volna le, és a Vásá rostiamé ny— To kaj közötti szakaszon is meghaladta, vagy elérte volna az addig észlelt legmagasabb vízszinteket. 6.7. Az intenzív csapadéktevékenység a Felső-Tisza egész Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén kívül a Szamos vízgyűjtő területére is kiterjed (5. szcenárió) A szcenárió azt tételezi fel, hogy az esőzés érinti a Szamos vízrendszerét is. Ez a 4. szcenárióhoz képest annyi változást jelent, hogy a Szamos vízgyűjtőjén nem az 1998-as, hanem az 1970-es helyzetet feltételezzük. Bár a vizsgált szituáció a két árhullámot kiváltó meteorológiai helyzet lehető legrosszabb kombinációja, realitását az adja, hogy a feltételezett esőzés által sújtott terület még mindig kisebb, mint 1970-ben, amikor a Szamos-vízg)>űjtővel délről szomszédos Maros-vízgyűjtőn is intenzív csapadéktevékenység alakult ki. A számítások eredménye a XII. táblázatban található, a Vásárosnaménytól Tokajig tartó folyószakasz vízállás idősorai közül pedig a 11. ábrán a záhonyi szelvény észlelt és az 5. szcenárió feltételei mellett számított vízállás-idősorokat adjuk meg. A vizsgálatok során nem számoltunk a 1970-es szatmárnémeti töltésszakadások hatásával, feltételeztük, hogy a Szamoson lefolyó teljes vízmennyiség eléri a torkolatot. Mivel a Vásárosnamény feletti szakaszon az eredmények megegyeznek a 4. szcenárióban kapottakkal, ezeket nem ismételtük meg. Láthatjuk, hogy ebben az esetben a Tisza vizsgált szakaszának lényegében teljes hosszában a töltéskorona szinteket meghaladó, vagy legalábbis elérő vízszintek alakulnak ki, amelynek következményeinek még csak a megbecsülésére sem vállalkozunk. A töltésmeghágások nem csak a Tisza vonalát, XII. táblázat Az 1998. évi árhullám tetőző vízállásai a főbb szelvényekben, a 5. szcenárióban vázolt esetben Folyó Állomás Észlelt Gátszakadással számított A 5. szcenárió számított Folyó Állomás tetözés, m Tisza Vásárosnamény 9,23 9,27 11,36 Tisza Záhony 7,34 7,29 9,11 Tisza Tokaj 8,72 8,66 10,00
