Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 381 X. táblázat Az 1998. évi árhulláin tetőző vízállásai a főbb szelvényekben, a 3. szcenárióban vázolt esetben Folyó Állomás Észlelt Gátszakadással számított A 3. szcenárió számított Folyó Állomás tetőzés, m Tisza Vásárosnamény 9,12 10,03 10,25 Tisza Záhony 7,28 7,97 8,02 Tisza Tokaj 8,57 9,06 9,06 Megállapítható, hogy a Szamos árhullámának későbbi érkezése a vásárosnaményi szelvényben még aránylag számottevő, a záhonyi szelvényben csekély tetőző vízszintemelkedést eredményezett, a tokaji tetőzésre pedig már nem volt érzékelhető hatással. A szerény mértékű változások a Tiszán érkező árhullám ellapulásának, tehát az áradó ág viszonylag kis meredekségének köszönhetőek. A vásárosnaményi tetőzés időpontja mintegy 6—12 órával későbbre tolódott. Összefoglalva megállapítható, hogy az 1970-es szamosi árhullám 12 órával későbbi érkezése a tiszai árhullám gyors ellapulása miatt csak a vásárosnaményi szelvényben eredményezett volna számottevő további vízszintemelkedést. Egy nagyobb tömegű, teltebb mederre ráfutó tiszai árhullám esetén (mint például az 1998. évi is volt), a mostaninál jóval nagyobb különbségek is kialakulhatnak. Elmondható, hogy a csapadékfrontok mozgási sebességének viszonylag csekély változása is jelentős hatással lehet a Felső- Tisza vízrendszerén kialakuló hidrológiai helyzetre. 6.6. Az intenzív csapadéktevékenység a Felső-Tisza egész Tiszabecs feletti vízgyűjtő területére kiterjed (4. szcenárió) Az 1970. és az 1998. évi árhullám közötti egyik legmarkánsabb különbség az, hogy a Vásárosnamény feletti vízgyűjtőn az 1970-es árvizet főként a Tisza két nagy bal oldali mellékfolyóján a Visón és az Izán kialakult vízszintemelkedések okozták, az 1998. évi árvíz kialakulásában viszont a jobboldali mellékfolyók vízgyűjtői játszották a főszerepet. Ennélfogva a mindkét esetben úgy alakultak ki minden addigi vízszinteket meghaladó árhullámok, hogy csak a vízgyűjtő egy részén volt igazán intenzív a csapadéktevékenység. Mivel a tiszabecsi szelvényhez csak viszonylag csekély, 9707 km

2 vízgyűjtő tartozik, az ennek egészére kiterjedő intenzív csapadékhullás esélye semmiképpen sem elhanyagolható. Vizsgálataink során azt feltételeztük, hogy az 1998. novemberi csapadék helyzet azzal a különbséggel ismétlődik meg, hogy a valóságban kevesebb eső áztatta Visó, Iza vízgyűjtőkön is igen sok, az 1970-es árvizet megelőzővel azonos mennyiségű csapadék hullik. A számítások eredménye a XI. táblázatban található. A vízállás idősorok közül pedig példaként a 10. ábrán a tivadari szelvény észlelt és számított vízállás-idösorát mutatjuk be. A táblázatból látható, hogy a tiszabecsi tetőzés a tényleges 1998-as