Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 371 IV. táblázat Az 1970. és az 1988. évi árhullámok tetőző vízállásai a főbb szelvényekben Folyó Állomás 1970. évi 1998. évi Folyó Állomás tetőző vízszint, m Tisza Rahó 4,82 5,00 Vi só Visóbeszterce 5,44 3,05 Iza Farkas rév 6,12 4,00 Tisza Técső 6,48 7,26 Nagyág Huszt 5,39 6,20 Tisza Tiszabecs 6,80 7,08 Borzsa Dolha 3,69 5,22 Túr Túrterebes 7,43 4,80 Tisza Tivadar 8,65 9,58 Szamos Csenger 9,02 3,47 Tisza Vásárosnamény 9,12 9,23 Tisza Záhony 7,28 7,37 Bodrog Bodrogszerdahely 6,94 8,66 Tisza Tokaj 8,58 8,72 a viszonylag kevesebbet hozó Túr nem tudott kompenzálni), az 1970-es árhullám gyorsabb ellapulása, és feltehetően az ezen a szakaszon széles hullámtérnek az utóbbi évtizedekben végbement nagymértékű beépítettségéből adódó visszaduzzasztás hatása is. Első pillantásra meglepő, hogy a Szamos tetőző vízszintjei közötti jelentős különbség ellenére az 1970-es vásárosnaményi tetözésO,ll m-rel elmarad az 1998-as hasonló értéktől. Az 5. ábrán a két árhullám tiszabecsi vízhozam idősorát ábrázoltuk. Jól látható, hogy a két árhullám tömege a tetőző vízhozamoknál jóval nagyobb mértékben különbözik, a becslések szerint felszíni lefolyás formájában az első árhullámmal mintegy 360 millió m

3, a másodikkal pedig közel 45%-kal több, 520 millió m

3 víz folyt le. A jelentős tömegkülönbség oka részben az 1998-ban a Kárpátalján hullott nagyobb mennyiségű csapadék. A II. és III. táblázat csapadékadatai jól mutatják, hogy három felső-tiszai állomás 1998-as csapadéka is jelentősen meghaladja az 1970-es értékeket, míg az ellenkezőjére csak a viszonylag alacsonyabb lefolyási tényezőjű területen fekvő Huszt esetében találhatunk példát. A két árhullám közötti jelentős tömegkülönbség fő oka azonban az árhullámokat közvetlenül kiváltó csapadékhullást megelőző egy hét eltérő csapadékviszonyaiban keresendő. A

II. és III. táblázatok vonatkozó adatait összehasonlítva találjuk meg, hogy Máramarossziget kivételével az 1998-as érték mindenhol többszörösen meghaladja az 1970-es csapadékösszegeket, ami lényegesen intenzívebb felszíni lefolyást eredményezett. Az 1998-as érhullámot megelőző időszak jelentős csapadékmennyisége tehát a felső talajrétegek nagymértékű telítettségét eredményezték. Ez azt is jelenti, hogy az