Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán
Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 365 Mivel a Szamos és a Kraszna csak viszonylag kevés vizet szállított, ezért a 7,37 m-es, nov. 8-án 22 óra és 9-én reggel 6 óra közötti záhonyi tetőző vízszint már 0,14 m-rel elmaradt a maximális értéktől. Tokaj környékén, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál szintén kritikus helyzet alakult ki. A Bodrogon ugyanis — a Latorca és az Ung magas vízállása miatt — szintén igen jelentős árhullám vonult végig, melynek tetőző vízszintje Bodrogszerdahelynél csak 0,67 m-rel maradt el az eddigi legmagasabb értéktől. A tiszai visszaduzzasztás miatt a folyó magyarországi szakaszán a felsőberecki tetözés 0,34 m-rel, a sárospataki pedig mindössze 0,04 m-rel maradt el а Я та х értékétől. A Tisza és a Bodrog árhullámának együttes hatására a 11-én 18 és 24 óra között bekövetkezett tokaji tetőzés 8,72 m-es szintje csak 0,08 m-rel kisebb az addigi maximális értéknél. A tetőző vízhozam a tiszai árhullám ellapulásának, a visszaduzzasztásnak, és a Bodrog által szállított mintegy 5-600 m 3s _ 1 vízmennyiségnek az együttes hatására mintegy 3000 m 3s-'-ra tehető. Tokajnál az árhullám utóiérte a pár nappal korábban elindult első hullámot, s a kettő a továbbiakban egy árhullámként vonult le. A Tokaj alatti szakaszon egészen Szolnokig a kialakult vízszintek sehol nem haladták meg a # ma x értékeket, de erősen (8-0,38 m-re) megközelítették azokat. A Szolnok alatti szakaszon, jórészt a Körösökön érkező viszonylag csekély mennyiségű víz miatt, az árhullám ellapulása felgyorsult, s a tetőző vízállások mindenhol a III. fokú árvédelmi szint alatt maradtak. 4. Az 1970. évi árvíz hidrológiai jellemzése 4.1. Az árvizet kiváltó hidrometeorológiai tényezők 1970 februárjában a hónap végére a hideg, de csapadékos időjárás következtében a Felső-Tisza vízgyűjtőjén jelentős mennyiségű hóban tárolt vízkészlet halmozódott fel. A hó nagy része március hónap folyamán olvadt el, a hónap elején egy kisebb, majd a hó végén egy jelentősebb árhullámot kiváltva. Ennek következtében az április viszonylag magas mederteltségekkel köszöntött be. A hónap folyamán nem voltak jelentősebb vízszintemelkedések, de a csapadékos időjárás - a hónap folyamán mindössze öt napon nem esett — gondoskodott róla, hogy a vízszintek jelentős csökkenése ne következzék be. Ezt követően, május második hetében, közel egyenletes napi eloszlással a vízgyűjtő nagy részére 40-50 mm közötti csapadék hullott, ami nedvesen tartotta a felső talajrétegeket. Az árhullám kialakulását kiváltó nagy intenzitású csapadék döntő része május 12én estétől másnap reggelig hullott. Ebben az időpontban a tiszai és szamosi mederteltség értékek az alábbiak voltak Tisza— Tiszabecs'. 47% Vásárosnamény : 67% Záhony. 69% ' Tokaj: 67% Szamos—Csenger. 51%
