Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Papp Ferenc: Árvízvédelmi biztonság és kockázat
Árvízvédelmi biztonság és kockázat 345 felgyorsult a nemzeti vagyon felhalmozódása, s minthogy ezzel nem tartott lépést a védvonalak erősítése, folyamatosan nőtt az elöntés gazdasági kockázata, s ma már jóval nagyobb, mint a védvonalak kiépítése előtt volt. A magyarországi árvédelmi biztonság és kockázat elemzésére bemutatunk két elméleti jelentőségű számpéldát is. Az árvízvédelmi művek fejlesztési terveinek kidolgozása keretében részletes műszaki-gazdasági felmérés készült az ország árvízi öblözeteire (KRT 1991, ÖKO 1992, ÖKO-VITUKI 1997). Meghatározták a veszélyeztetett nemzeti vagyont, a bruttó termelési értéket, és becslést végeztek az egyszeri, 1%-os elöntés során várható árvízkár nagyságára. A lehetséges árvízkár számításánál a közvetlen gazdasági hatásokat (vagyontárgyak károsodása, termeléscsökkenés, védekezés, mentés, kiürítés) vették figyelembe, a közvetett hatásokat és az ún. „nem számszerűsíthető károk"-at nem vizsgálták. A 151 árvízi öblözetre vonatkozó adatok összesítése - 1994. évi árszinten-a következő eredményeket adta: - az öblözetekben felhalmozott nemzeti vagyon összértéke 2 164 milliárd Ft, - ebből a lakások értéke 1 095 milliárd Ft, - az érintett területeken keletkező bruttó termelési érték 876 milliárd Ft/év, - az öblözetek egyszeri elöntéséből keletkező gazdasági kár összértéke 692 milliárd Ft. Az előzőekben bemutatott módszerrel ezekből az adatokból is meghatározhatunk néhány, az ország árvízvédelmi helyzetét jellemző kockázati értéket. Ha az 1994. évi árszinten számolt árvízkárt az adott évi bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyítjuk, akkor az egyszeri elöntés gazdasági következményeinek átlagos súlyossága: £=692/4364=0,16. Az elöntés valószínűségének jellemzésére felhasználhatjuk az állékonyság-vizsgálat országos eredményeinél ismertetett adatot, miszerint a biztonsági tényező 1%-os árvízi feltételek mellett a védvonal 2,2%-án 1 -nél kisebb, tehát: p = 0,01 • 0,022 = 2,2 -10" 4 Az egyszeri árvízi elöntés átlagos gazdasági kockázata pedig az (5) képletnek megfelelően: /• = 2,2- 10" 4- 0,16 = 35- lO" 6 vagyis 35 \ir/é\\ ami nagyságrendileg jól illeszkedik a mútbeli tényleges árvízkárok alapján meghatározott tapasztalati értékekhez. A Felső-Tiszán 1998 őszén levonult árhullám előfordulási valószínűségét a szakemberek 80-90 évesre (/?i=0,012), a gátszakadás lehetőségét 30%-osra (jt?2 =0,3), az elhárított kár értékét pedig—az előbbi gazdasági felmérés adatainak a mai viszonyokra való átszámításával — 160 milliárd Ft-ra becsülték. Ezekből az adatokból a bemutatott módszerrel a kővetkező kockázati paramétereket kapjuk: - az elöntés valószínűsége p=0,012 0,3=0,0036 - a kialakult helyzet súlyossága £=160/10 050=0,016, - a elöntés elméleti kockázata /-=0,0036-0,016=58-10^