Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

2. füzet - Nagy László: Velence megóvása az árvíztől

Velence tnegóvása az árvíztói 299 3. Az árvíz elleni védelem műszaki lehetőségei Velence árvíz elleni védelemének fejlesztésében három egymástól független, de mégis szoros kapcsolatban álló terület érdekelt: a város gazdasági élete, a szennyezéselhárítás és az árvízvédelem. 3.1. A gazdasági élet fellendítése A gazdaságilag hanyatló és kihaló Velence nem érdekelt az árvíz elleni védelem fejlesztésében. A védett terület eszmei értéke pedig gazdaságtalanabbá teszi a nagy összegeket igénylő védekezést. A város gazdaságát tehát fejleszteni kell (Francia—Juhász 1993). Meg kell erősíteni a turizmust kiszolgáló ipart és a szolgáltató szektort, mint a város fö gazdasági tevékenységét. Meg kell gyorsítani a gazdasági növekedést, hogy ezzel ellensúlyozzák a népesség jelenlegi csökkenését és az ipari leépülést. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi jövedelem forrásként támogassa a fenntartható fejlődést a város problémáinak megoldásában. Ennek a fejlődésnek a város tűrőképességével összhangban kell lennie (Gardiner 1994). A helyi tervezést szabályozó rendeleteket meg kell változtatni, hogy a velenceiek átalakíthassák tulajdonukat úgy, hogy a turistáknak és a különféle üzleti célokra több helyet biztosíthassanak. Támogatni kell az egyetemi fejlesztést csakúgy, mint a „kongresszus-turizmust", hogy ezzel is több munkahelyet teremtsenek. Beruházásra is szükség van, mivel a város jövőbeli virágzása biztosan függ a nemzetközi turizmustól, melyeknek a feltételei jelenleg nem megfelelőek. Figyelmet kell fordítani a lakás- és szociális körülmények javítására is. 3.2. A szennyeződés és a hordalék elhárítása Az erősen szennyezett Laguna vízminőségének javítása érdekében - a vízgyűjtőn keletkező vízszennyeződést ellenőrizni és mintegy 80%-kal csökkenteni kell (Runca et al. 1996;, ami feltételezi a mezőgazdasági eljárások megváltoztatását az elkövetkező két évtized folyamán. A feladat nem könnyű, mert ezen a területen 1,2 millióan laknak, itt találhatók a legjobban megművelt gazdaságok Olaszországban. A nem pontszerű szennyező források teszik ki a szerves szennyvíz 50%-át; - a Lagunán belül csökkenteni kell mind az ipari (ez manapság már kisebb probléma, mint néhány évvel ezelőtt volt), mind a velencei háztartási szennyvízterhelést. Olyan szintre kell eljutni, hogy a város összes szennyvize szárazföldi kezelőművekkel legyen összekötve. Ez technikailag nem bonyolult, de igen költséges (kb. 1 milliárd US dollár). A hordalékviszonyok javítása érdekében - csökkenteni kell a vízgyűjtőből a Lagunába folyó árvíz mennyiségét, lefolyásszabályozással, ill. az árvízi csúcsot csökkentő tározók létrehozásával. A hordalékbevitel mennyisége a Laguna karbantartása szempontjából létfontosságú;