Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

30 Szlávik Lajos (2) Védelmi létesítmények műszaki nyilvántartási alrendszere A VIR tartalmának lehatárolásánál fontos volt annak rögzítése, hogy a VIR nem terjed ki a szakágazati (árvízvédelmi, folyószabályozási, belvízvédelmi stb.) számítógépes adatbázisok kialakítására, erre a Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) keretében kerül majd sor (VITUKJ 1998). Ennek elkészültéig és a VIR-rel való összekapcsolásáig szükséges egy megfelelő tartalmú, a védelmi létesítmények műszaki nyilvántartási adatait tartalmazó alrendszer létrehozása a VIR keretein belül, hiszen műszaki adatbázist a védekezés-irányítási tevékenységek nem nélkülözhetnek, a műszaki adatok nélkül a hidrológiai adatok sem értelmezhetők, nem dolgozhatók fel. A védelmi létesítmények műszaki nyilvántartási alrendszerének rendeltetése, hogy a védekezés-irányítás minden szintje és minden közreműködője egységes, azonos műszaki adatbázisból dolgozzon. Megvalósításával biztosítható, hogy a szakaszvédelem-vezetés, területi védelemvezetés és az országos irányítás is ugyanazokat a hitelesített műszaki adatokat használja. Ezek az adatok, információk természetesen hagyományos adathordozókon ma is rendelkezésre állnak, de csak igen nagy munkával és hosszú átfutási idővel biztosítható, hogy az adatok karbantartása a védekezés irányítás minden szintjén rendszeresen megtörténjen. Az alrendszer kidolgozásának ez az egyik oka. A másik, meghatározó szempont pedig az, hogy egy ilyen alrendszer hiányában a VIR működése során az információkat feldolgozó, integráló, szolgáltató folyamatot — amelynek rendeltetése a védelemvezetés döntés-előkészítésének kiszolgálása—rendszeresen meg kell szakítani manuális munkafázisokkal — a szükséges információknak a hagyományos adathordozókról való előkeresésével és ellenőrzésével. Az alrendszer kidolgozása során különös hangsúllyal kell szerepeltetni az adatbázisok első feltöltésének, majd pedig rendszeres karbantartásának feladatát. Az alrendszert úgy kell kialakítani, hogy a későbbiekben lehetővé tegye térinformatikai szoftver alkalmazását is. A védelmi létesítmények műszaki nyilvántartási alrendszerének a fenti szempontok szerinti és tartalmú kialakítása -• megfelelő kiegészítésekkel és bővítésekkel — kiindulási alapját és egyik fontos elemét képezheti az előzőekben említett — ma még hiányzó — átfogó szakágazati adatbázisoknak. Valamennyi modult listázni lehet a következő nézetek szerint: dátum, feladó, címzett, sorszám, szerkesztési állapot (szerkesztés alatti, postázható, elküldött, érkezett dokumentumok). Ezeken túlmenően az egyes moduloknak saját, speciális nézeteik is vannak. (2.1) Árvízvédelmi fővédvonalakat keresztező műtárgyak A hazai árvízvédelmi fővédvonalakban jelentős számú és sokféle típusú keresztező létesítmény található (zsilipek, nyomócsövek, szivornyák, ivóvíz-, szennyvíz-, termékvezetékek, erősáramú és hírközlő kábelek, valamint egyéb létesítmények). Ezeknek a szerkezeteknek eltérő az állapota, kora, nem ritkák köztük az évszázados létesítmények sem. Állaguk, műszaki jellemzőik folyamatos, napra kész ismerete fontos a védekezés-irányítás számára. Az adatbázis tartalmazza az elsőrendű árvízvédelmi vonalakban lévő műtárgyak adatait az árvízvédelmi nyilvántartási tervek alapján, valamint a fővédvonalakat keresztező létesítményekre vonatkozó legfontosabb információkat; összesen több mint 2300 műtárgyról, egyenként csaknem 40 alfanumerikus és szöveges adatot, valamint csatolt fényképet, műszaki rajzot. Az adatbázis első verziója 1996-ban, a második 1998-ban készült el (Bara 1999). (2.2) Nem kellő biztonságú töltésszakaszok (NKBTSZ) A működő adatbázis tartalmazza az árvízvédelmi fővédvonalak nem kellő biztonságú szakaszainak kimutatását védvonalankénti, igazgatóságonkénti nézetekben és országos összesítésben (2. ábra).