Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

2. füzet - Zellei L.-Sziebert J.-Csonki I.-Kaszab G.: A Sió vízszállító képessége

262 Zell ei L.Sziebert J.-Csonki I.-Kaszab G. és a simontornyai szelvényben áll rendelkezésre. Az előállításához szükséges méréssorozatok időigénye a mederváltozások és különösen a vegetációs időszakon belüli vízszállító-képesség módosulás követését üzemeltetési és fenntartás tervezési időléptékben nem teszi lehetővé. Hasonlóképpen nem alkalmas a távoli vízhozam-nyilvántartási szelvények közötti mederszakaszokon kialakuló vízfelszínek meghatározására sem. 1. A modell felépítése A számítás alapja a vízfolyások mederében kialakuló permanens (kvázipermanens) vízmozgási állapotokat, a teljes dinamikus vízmozgási egyenletet (Saint— Venant-Qgyenlet) figyelembe vevő számítógépi program. A számítógépi modell az egydimenziós vízmozgás leírására alkalmas folytonossági 5A 5 Q + о (2) C

z RA

r _ p

w о X \ / egyenletek összetevőinek Preissmann-módszerrel diszkretizált alakjait Newton-féle iterációval oldja meg, számítási szakaszokra és időszakokra bontva a medret és a folyamatot. Az (1) és (2) egyenletekben Q — a vízhozam (m

3 s

_

1); <7i

at - az oldal vízhozam hosszegységre eső része (m

3 s"

1); A — a keresztszelvény teljes területe (m

2); Af—a keresztszelvény átfolyási területe (m

2); h — vízszint a referencia szint felett (m); В — a víztükör szélessége (m); t

wj — a szél keltette csúsztató feszültség (Pa); ag — Boussine^r-állandó ( ); p

w — a folyadék sűrűsége (kg m3); C-Mn R

V

6~ a C/zezj-együttható ( -); n- a Manning-féle mederérdességi együttható (s irr

1/

3); R — a hidraulikus sugár (m); ц, Ç - a hullámtér (két oldal) ellenállási tényezője ( -). A számítás során valós medergeometriai adatbázissal dolgoztunk, szakaszonként és szelvényen belül is változó mederérdességgel. 1.1. A keresztszelvények A modellben a Sió mederváltozásait a különböző időből származó, különböző megbízhatóságú mederfelvételek felhasználásával vettük figyelembe. A siófoki zsilip (120+852 fkm) és a balatonszabadi duzzasztómű (120+822 fkm) közötti szakaszon a régebbi keresztszelvény adatokat használtuk, tekintettel arra, hogy ezen a szakaszon mederváltozás nincs, mivel a meder burkolt, a duzzasztómű fix küszöbszintje pedig esztétikai céllal gyakorlatilag állandó vízszintet tart Siófok belterületén. E szakaszon nincsenek fakadóvizek, vagy vízszállító-képességi problémák. A 120+852-79+500 fkm között (/. ábra) az 1997. évi állapotrögzítésből származó keresztszelvény adatokat vettük alapul. A 79+500-74+400 fkm között ismét a régebbi mederfelmérés ada-