Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

2. füzet - Stanescu, V-A.-Ungureanu, V.-Domokos M.: A Duna-vízgyűjtő regionalizálása az évi nagyvízhozamok eloszlásfüggvényeinek becsléséhez

A Duna-ví

zgyű

jtő regionalizálása az évi nagyvízhozamok... 253 re álló regionális tapasztalati eloszlásfüggvényeket egységesen a Pearson III eloszlás felhasználásával extrapolálhatjuk. Ehhez a —(4) képletnek megfelelően számított -/?=l%-os nagy vízhozam (8) értékéből indulunk ki és a tetszőleges /Kl%-os valószínűségre való extrapoláláshoz a C

v Kp

с „ + 1 Qr,p = QR,\% p k P + 1 (9) képletet alkalmazzuk, amelyben Kps a Pearson III táblázatból leolvasott modulust jelöli (Stanciu-Pescaru-Zlate 1985). 5.3. Az előállított regionális függvények gyakorlati hasznosítása A Duna-vízgyűjtő régióira előállított K

p=f(C

v) regionális nagyvízhozam-modulus-eloszlásfűggvények (2. ábra) a gyakorlatban kétféleképpen hasznosíthatók: — Ha a régió valamely vízfolyás-szelvényében ismerjük az évi nagyvízhozamok viszonylag rövid (20-25 éves) sorozatát, amelyből megbízhatóan becsülhető Q

g

m és C

v értéke, akkor ezek és az adott régióra előállított modulus-eloszlásfüggvény segítségével becsülhető a szelvényben tetszőleges p valószínűséggel várható Q

g

p évi nagyvízhozam értéke. — Ha az adott szelvényben még rövididejű adatsor sincs, viszont ismerünk valamilyen tapasztalati összefüggést a Q

g

m és C

v nagyvízhozam-paraméterek és különböző természetföldrajzi, ill. geometria jellemzők között, akkor a szelvényhez tartozó vízgyűjtő ilyen jellemzőinek ismeretében becsüljük Q

g m és C

v értékét, majd ezekből és a regionális eloszlásfüggvényből - a (3) szerinti módon — a szelvény évi nagyvízhozamainak tetszőleges kvantiliseit. 6. Példa a vízgyűjtő-jellemzőket hasznosító mikro-regionalizálásra Ha az adott szelvényben még rövid idejű adatsor sem áll rendelkezésre, akkor Q

g

m és C

v becsléséhez a vízgyűjtők természetföldrajzi vagy geometriai paramétereit jellemző bőséges adatanyagra van szükség (Schiller 1993, Diaconu-Serban 1994, Prohaska et al. 1994). A vízgyűjtő-geometriai paraméterek segítségével történő nagyvízhozam-becslést a 237 500 km

2 nagyságú, 98%-ban a űw?«-vízgyüjtöben elterülő Románia területére végeztünk el. Románia valamennyi — vízrajzilag kellően megfigyelt — 146 részvízgyűjtőjének a következő geometriai paramétereit vontuk be a vizsgálatba: H— átlagos tengerszint feletti magasság (m); A - a vízgyűjtő területe (km

2); /-az átlagos tereplejtés (-); В—a vízgyűjtőterület átlagos szélessége (km); L - a fövízfolyás hossza (km). Minden részvízgyűjtőterület zárószelvényében ismertük az évi nagyvízhozamok eloszlásfuggvény-kvantiliseinek sorozatát. A kvantiliseket részvízgyüjtöként a geometriai paraméterek következő csoportjaival korreláltuk: (НЛ1 (HAÍA), (А,Н,Г), és (A,H, B/L). Az észlelési sorból közvetlenül származó és a (6)