Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
2. füzet - Stanescu, V-A.-Ungureanu, V.-Domokos M.: A Duna-vízgyűjtő regionalizálása az évi nagyvízhozamok eloszlásfüggvényeinek becsléséhez
A Duna-vízgyűjtő regionalizálása az évi nagyvízhozamok... 247 - Minden nagyvízhozam-sorozatot, a (3) képlet alkalmazásával, modulus-sorozattá alakítottunk át. - A csökkenő sorrendbe rendezett K t modulusok sorozatát, a (2) képlet szerinti Pj tapasztalati valószínűségekkel párosítva, Gauss-típusú valószínűségi hálózatba raktuk fel. - Az így előállított — a valószínűségi hálózatban egyenesekként megjelenő — tapasztalati eloszlásfüggvényeket a p= 1% valószínűségig extrapoláltuk. Az adatsorok hossza miatt (II. táblázat) az extrapoláció mértéke a legtöbb esetben viszonylag csekély lehetett. - Az extrapolált tapasztalati eloszlásfüggvényekről leolvastuk az előre rögzített p =l%, 5%, 10%, 20%, 50%, 80%, 90% és 95%-os standard valószínűségekhez tartozó Ki értékeket (modulus-kvantiliseket). - A 176 szelvény mindegyikére és a rögzített nyolc p t standard valószínűség mindegyikéhez meghatároztuk a (1) összefüggést. Ez utóbbi összefüggések megrajzolásakor törekedtünk arra, hogy (1) a pontok szóródása a kiegyenlítő görbétől minimális legyen; és (2) az egy-egy előre kiválasztott hidrológiai régión belül lévő szelvények (vízgyűjtők) K p i=f(C v) görbéi minél szorosabb kötegbe rendeződjenek. 5.1. A régiók kijelölése A vizsgált 176 vízgyűjtő régiókká való csoportosítása előzetesen, topográfiai és éghajlati sajátosságaik kvázi-homogenitása alapján történt. A kapott görbék ill. görbekötegek ismeretében az előzetesen kijelölt régiók határait — iterációval — véglegesítettük. A /. ábrán látható végeredmény szerint öt hidrológiailag k\ }ázi-homogén régiót különítettünk el. /. régió: A Dunának a német és osztrák Alpokból érkező jobb oldali mellékfolyói, valamint Szlovénia hegyvidéki vízfolyás-szakaszai. Erősen tagolt felszín, 4052 m tsz. f. magasságig nyúló csúcsokkal (Piz Bernina). Főképp az óceáni cirkuláció és a mediterrán ciklonok hatása alatt áll. Az árvizek többnyire vegyes (eső és hó) eredetűek, a legnagyobbakat azonban az esőzés okozza: az évi csapadékösszeg a magas Alpokban a 2000 mm-t is meghaladja (Stdnescu 1967). Az 1. régióra meghatározott K p=f(C v) függvényeket a 2. ábrán mutatjuk be. Egyenleteik: А> / о=3,6232СЗ-9,5314С2+9,7886 C v+1,2977 K 5o / o=-0,5352СЗ+0,5638С?+0, 5886 C v+1,7574 Ajo%=-0,0974C9+0,2669C v+l,2698 K20%=0,1007CM),7328C v+0,9987 АГ 5 0о / о=0,2247С2-0,5435С 1 )-0,0173 K 8 0%=0,4172C v-0,9988 ^90%= -0,2746C*2-1,1055C V-1,5175 K95%= -0,2580C?+1,2210C V-1,7599
