Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése
A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 23 A VIR-ben adatbázisnak nevezzük a rendszer legkisebb, önállóan müködö építő elemének másik típusát, amely a vízkár-elhárítási védekezési tevékenységekhez, a VIR működéséhez szükséges bizonyos alapadatokat, információkat rendszerezetten tartalmazza. A VIR „statikus "eleme, a rendszer operatív működése során csak olvasható adatbázisként szolgál, amelyből az egyes modulok a működésükhöz alapadatokat vesznek át (pl. ABSZ), illetve amelyekből a rendszer felhasználói adatokat és szöveges információkat nyerhetnek. Az egyes adatbázisok tartalmának karbantartását csak arra jogosítottak végezhetik, a karbantartási műveleteket és az adatmódosítások tartalmát a rendszer külön rögzíti, ezzel az egyes adatbázisok bármely múltbeli állapota szükség esetén reprodukálható. A VIR tartalmát összefoglalóan bemutató táblázat szemlélteti, hogy a VIR elemit a korábban bemutatott 6 alrendszerben csoportosítottuk. A táblázat tartalmazza, hogy elkészült, működő (M) vagy tervezett (T) elemrö\ van-e szó. Az alkalmazási szintektől függően egy-egy elemnek (modulnak, adatbázisnak) egyidejűleg lehet működő és tervezett eleme is (vagyis egy müködö elem kiterjesztése tervbe van véve, ill. a fejlesztési munka folyamatban van). A VIR-ben öt alkalmazási szintet különböztetünk meg, attól függően, hogy a védekezés mely irányítási szintjén (lásd az 1.2. pontban) folyik információ-feldolgozás, illetve valósul meg információcsere: (A) Szakaszvédelmi központok információ-feldolgozása (B) A szakaszvédelmi központok és a területi irányítási szint közötti információcsere (C) A területi irányítási szint információ-feldolgozása (D) A területi és országos irányítási szint közötti információcsere (E) Az országos irányítási szint információ-feldolgozása Természetesen a (C) és az (E) alkalmazási szinten is folyik — a saját szintnek megfelelő — információcsere (vagyis pl. a területi irányítási szint szereplői - a vízügyi igazgatóságok — egymás közötti kommunikációt folytatnak az adott modul alkalmazásával). Az egyes elemeknek a legutolsó, érvényes működési változatai eltérők lehetnek, vagyis nem beszélhetünk a teljes VIR l.Ov, 2.0v stb. verzióiról; ez csak az egyes modulokra, adatbázisokra értelmezhető (pl. Árvízvédekezési készültségi fokozatok elrendelése, változtatása, megszüntetése — 3.0v, az OHM jelenleg - l.Ov stb.). Ezeket e dolgozat keretében nem részletezzük. Jelenleg a 48 tervezett elemből 28 részben vagy teljes egészében működik (18 valamennyi tervezett alkalmazási szinten, 10 részlegesen - egyes szinteken adaptálásuk szükséges). A 20 további tervezett modul, ill. adatbázis többségének tervezése, részben már programozása folyamatban van (/. táblázat). Egyes elkészült elemeknek a felhasználók számítógép képernyőjén való megjelenítési képének egy-egy részletét az 1—8. ábra szemlélteti. Az elkészült modulok egységes alkalmazását a rendszer felhasználói számára a főhatóság kötelezően előírta ( О VF 1997a). A VIR moduljainak és adatbázisainak menü-rendszerét az 1. ábra mutatja. Az egyes alrendszerek, modulok és adatbázisok (/. táblázat) tartalma, rendeltetése, legfontosabb sajátosságai a következők:
