Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Fazekas Helga: A bökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai

A kökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai 151 7. ábra. Magmintavétel Fig. 7. Core sampling Bild 7. Entnahme einer Kernprobe рис. 7. Забор Пробы A meghibásodás okainak elemzése során megállapítottuk, hogy — olyan betonvas toldási módszereket alkalmaztak, ami valószínűleg szerepet játszott a törési állapot kialakulásában. A betonvasak lehorgonyzási hossza maximálisan 15-20 d, a toldások mértéke általában kevés, néhol „bütüben" érintkező vasak is megfigyelhetőek; — a falszerkezeti repedések kialakulásában szerepet játszik a hirtelen keresztmetszetváltozás, ami halmozottan jelentkezik a vékony lemezes (0,10-0,12 m) kamrafalnál, ahol a vastagságot 0,70 m-rel növelik meg. Itt a feszültségtorlódás elkerülhetetlen. Az akkori mérnökök ennek kivédésére is gondoltak, ugyanis minden csatlakozást kiékeltek, a nyírófeszültségek felvételére, rongáló hatásának kiküszöbölésére. A törés mégis több helyen is bekövetkezett, szinte mindig a támfalak csatlakozásánál. A hiba talán azzal magyarázható, hogy az igénybevételek hatására, egy többtámaszú tartót, mint statikai modellt figyelembe véve, mindig a negatív oldalon keletkezik nagyobb nyomaték, a vasalást ott kell erösebbre tervezni, de nem elhanyagolható a pozitív oldali sem, mivel a szerkezet nem engedhet meg alakváltozást, így a pozitív oldali vasalás biztosítja a merevséget. Ha nem elég a tervezett vasalás, akkor az alátámasztások környezetében kihajlik; — a járda töredezését egy hibásnak mondható tervezési és kivitelezési megoldás jelenti. Ugyanis az oldalfal hosszanti fö- és összekötő vasai a járdában folytatódnak. A hirtelen síkváltás eredménye, hogy különböző terhek jelentkeznek a két felületen, de a kapcsolódó vasak együttdolgozásra kényszerítik a járdát és az oldalfalat, helyi feszültségegyenetlenség lép fel;