Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Deák J.-Liebe P.-Deseő É.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése

A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése 71 1.4 A vízkivételek lokális hatása A víztermelés következtében fellépő lokális és regionális depresszió járulékos készleteket mobilizálhat. A kitermelés mértéke és a környezet földtani adottságai szabják meg ennek a járulékos készletnek a mennyiségét és az eredetét. Általában a felszín irányából, a potenciálisan szennyezett helyi talajvízből történik a hiányzó vízkészlet utánpótlódása. Néhány esetben azonban (elsősorban a mélyebb, jól védett rétegvizeknél) a vízadó összlet környezetében lévő rosszabb vízvezetö rétegek nagyon idős, esetleg pangó vize mobilizálódik. Ez a kétféle eredet különböző vízminőségi problémákat okoz. Első esetben az emberi tevékenység hatására keletkezett szennyezőanyagok (nitrát, peszticidek, szerves és szervetlen mikroszennyezők) megjelenésére számíthatunk. Az ilyen károsodások ellen aktív vízvédelemmel, a termelés csökkentésével, illetve a kút helyének megfelelő kiválasztásával védekezhetünk. Azokon a vízbázisokon, ahol a talajvíz minősége megfelelő, a kitermelt víz minősége szempontjából nem jelent problémát a túltermelés, illetve az annak következtében hozzákeveredő talajvíz. Az ország jelentős részét kitevő természetes megcsapolódási területeken akár vízminőség javulást is okozhat egy megfelelő minőségű talajvíz hozzákeveredése. Szennyezett talajvíz hozzákeveredése esetén azonban jelentős vízminőség károsodás következik be, tehát a vízbázisokon (elsősorban a termelő kutak környezetében) levő talajvíz minősége rendkívül fontos a kitermelhető vízkészlet meghatározásakor. Másik esetben az idős, pangó vizek olyan természetes (genetikai) eredetű komponenseket is tartalmazhatnak amelyek rontják a kitermelt víz minőségét, ami ellen csakis a víztermelés csökkentésével lehet védekezni. A depresszió következtében kialakult új vízháztartási egyensúly hidraulikai modellekkel leírható, ami azonban a földtani inhomogenitások miatt csak közelítésnek fogadható el. A vízháztartási egyensúly megváltozása közvetlenül is mérhető, mivel a járulékos készletek általában a kitermelt víztől eltérő kémiai (és környezeti izotóp) összctételúek, ezért hozzákeveredésük megváltoztatja a kitermelt víz minőséget. Rendszeres, megbízható vízkémiai és környezeti izotóp mérésekkel észlelhetők a hidraulikai rendszerben bekövetkezett változások, számítható a hozzákeveredö járulékos készlet aránya és verifikálható a modellezés eredménye, s ennek segítségével előrejelezhető a vízminőség alakulása. 1.5. Védettség A felszín alatti vizek minőségét befolyásoló, károsító antropogén hatasok a vízadó védettsége és a szennyezőforrások függvényében jelentkeznek. Földtani szempontból legsérülékenyebbnek a nyílt karsztos területek, valamint azok tekinthetők, ahol a fő vízadó képződmények közvetlen felszínközeiben találhatók (parti szűrésű- és talajvízbázisok). A rétegvíz függőteges leáramlásának átlagsebessége természetes körülmények között, izotóp vizsgálataink szerint 30-50 mm/év, amit a víztermelés miatti depresszió a termelökutak környezetében jelentősen felgyorsít. A tapasztalatok alapján korábban az 50-100 méter vastagságú pleisztocén-pliocén fedöüledék alatti vizadókat már vé-