Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

672 Winter J.-Kons К. A tanulmányok (30 német és 107 angol nyelven) szép kivitelű 1130 oldalas kötetben jelentek meg. A szóban elhangzott előadásokon kivül 15 tanulmány jelent meg poszteren, további 5 előadás a szakmai kiránduláson hangzott el. A benyújtott tanulmányokból a rendezők 53-at választottak ki szóbeli bemutatásra. A 10 perces előadásokat 5 perces hozzászólás, majd vita követte. A magyar résztvevők közül 5-en tartottak angol, ill. német nyelvű előadást (Bakucz Péter, Domokos Miklós, Kőris Kálmán, Mika János, Winter János). A szekcióelnöki feladatot három ízben magyar résztvevő látta el: Búzás Zsuzsa, Domokos Miklós, Mika János. A magyar előadókon kívül még szakcikket küldött (társszerzőként is) a konferenciára: Zsuffa István, Bárdossy András (Stuttgart), ifj. Kőris Kálmán, Kovács György, Szűcs Mihály, Horváth Júlia, Fogarasi Judit, Makra László, László Judit, Loksa Gábor, Bardóczyné Székely Emőke, Harkányiné Székely Zsuzsanna, Gémesi Zoltán. A konferencián részt vett és regisztráltatta magát még az előadókon és az elnökökön kívül: Bálint Gábor, Pék Ildikó, Szűcs Mihály, Gémesi Zoltán. 1. A témakörök rövid összefoglalása 1.1. A vízállás és vízhozam előrejelzése A tanulmányok a csapadékból és más időjárási elemekből való árvízi előrejelzés, valamint az árhullámok statisztikai valószínűségi előrejelzése köré csoportosultak, kitérve a területi jellegre és a hosszúidejű előrejelzésre is. Több előadás foglalkozott az éghajlatváltozás hatásaival. Szóba került komplex hidrológiai előrejelzési modell, árhullámok találkozása és a Muskingum-modell, néhány konkrét vízfolyáson ill. vízgyűjtőn végzett vizsgálat eredménye, a vízmérleg módszer, valamint a Duna—Szávacsatorriának a talajvízre kifejtett várható hatása is. 1.2. Hídrometeorológiai és vízgazdálkodási adatok A csapadékkal foglalkozó tanulmányok a radaros mérést, az értékelés időbeli és területi módjait és a csapadékból származó árvizek statisztikai vizsgálatát mutatták be. Többen foglalkoztak az adatbázis ill. adatbank felépítésével, működésével, szabványosításával, jelentőségével, költségével és hasznával, a környezeti elemekre is kiterjedően, valamint a hidrológiai információs rendszer szerepével az árhullámok előrejelzéshez. Fontos szerepet kapott a felszíni lefolyás, a csapadék-lefolyás kapcsolat, a vízmérleg egyéb elemei (párolgás, talajnedvesség) és azok hidrológiai térképezési lehetőségeinek alkalmazása, valamint a GIS alkalmazása. Foglalkoztak még integrált információs rendszerrel, internetes adatközléssel, vízi utak vízállásainak meghatározásával és az árvíztározásnak a vízgyűjtőre kifejtett hatásával, valamint áramlásméréssel duzzasztók környékén.