Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Gondolatok a szennyvízkérdés megoldásához német tapasztalatok alapján 651 A saját társaság a szennyvíz-elvezetést egy magántársaság magánjogi formában szervezi meg. A társaság minden üzletrésze a községhez tartozik. A község számára felelősség csökkenést jelent, így a saját társaság korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság formájában üzemelhet. A saját társaság jogilag önálló és költségvetésileg, vagyonjogilag a községtől szétvált. Számlakibocsátási joga nincs. A község a társasággal szemben ellenőrzési és felügyeleti jogot gyakorol a kommunális felügyeleti és engedélyezési kötelezettség és a jelentéskötelezettség formáin keresztül. Előnye a nagyobb szervezeti, személyi, pénzügyi és vállalkozási flexibilitás, hátránya a forgalmi adó fizetési kötelezettség. Magán harmadik érdekeltsége a szennyvíz-eltávolításban jelenti, hogy a községek a szennyvíz-eltávolítás feladatát rezsi-, saját-üzem és saját társaság formájában ténylegesen saját személyzettel és technikai eszközökkel hajtják végre. Fennáll a lehetőség, hogy saját kapacitásukat szakszemélyzet, technika és finanszírozás szempontjából kiegészíthessék. Erre szolgál a leasing-, a factoring- és a kezelőmodell. A leasing-modell esetén a község számára szükséges tőkét a magán harmadik hitelfelvétellel teremti elő, a község a magános által finanszírozott és létesített szennyvíztisztítást bérli. A factoring-modell esetén a szennyvízlétesítményt finanszírozó magánbefektető a községgel szemben fennálló követelését áruba bocsátja egy banknál. A kezelő-modell formánál a község bérbe adja a szennyvíz-elvezető létesítmény építményét, finanszírozását és üzemét egy kezelési szerződés alapján hosszú távra egy magán harmadik, a kezelő részére. A létesítmény építtetője és üzemeltetője tehát egy magán harmadik esetén már nem a község, hanem a kezelő, aki a teljesítményéért a községtől ellenszolgáltatást kap. A község a hozzájárulásokból refinanszírozza az ellenszolgáltatást. A szennyvízlétesítmények a ráfordítások által közintézménnyé válnak. A kezelömodellt szabályszerűen meg kell pályáztatni. Előnye a község tehermentesítésében van. A magán cég biztosítja a költségtakarékos üzemet, a megfelelő know-how-t (kezelési módszert), a technikai és pénzügyi felszerelést. Hátránya, hogy a feladat viselője, a község csekély befolyással bír a szennyvíz-elvezetés keresztülvitelére, bár az országos jog szerint a községi felügyelet és jóváhagyás fennáll. Alapítványi modell estén a létesítményt egy magán alapítványi társaság finanszírozza. A beruházási szándék realizálásához egy sajátos projekttársaságot alapítanak, aki a jogi képviselő lesz. A projekttársaság jogi formája a betéti társaság. A betéti társaság általában 30-50%-ban saját tökéjével finanszírozza a beruházást és gyakran idegen tőkét is felhasznál. A keresztfinanszírozás által nagyon kedvező kondíciókat érnek el a közösségi hitelek megszerzéséhez. A szennyvízelvezetés a közösség kötelezettsége marad. A község büntetőjogilag is felelős a szennyvíz-elvezetés szabályszerű végrehajtásáért. Közjogi értelemben a polgár és a község áll viszonyban egymással, nem a magán harmadik. A szövetkezeti modell formánál a szennyvíz-eltávolítási kötelezettség teljesítésére a község és egy magánvállalat gazdasági vegyes vállalatot alapít. A németországi érvényes községi rendelet a községek többségi részvételét írja elő, ezért 51%-ot tart