Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 4. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK A KÉT FÉLTEKE BORULTSÁGI VISZONYAI ÉS A CSAPADÉK KAPCSOLATA DR. RÁKÓCZI FERENC A Föld borultsági viszonyaival 1927-ben kezdtek részletesebben foglalkozni. Ebből az időből Brooks (in Kessler 1968) megfigyelési adatai igen értékesek. A felszíni felhömegfigyelések azonban eléggé bizonytalanok voltak; a borultsági viszonyokat sokszor alulbecsülték, nagyobb borultságok esetére pedig a túlbecslés volt jellemző (Tánczer 1988). Ezeket a nehézségeket a meteorológiai mesterséges holdak oldották fel, ezek ugyanis folytonos észleléseket tettek lehetővé és eltűntek a „fehér foltok" is. A mesterséges holdak információi lehetővé tették, hogy árnyaltabb képet kapjunk az óceánok feletti borultságokról ( Warren et al. 1988), de Európa térségéről is teljesebb kép van ma birtokunkban (Róth 1985). A Föld felhőzetének a megismerésében jelentős előrelépést jelent Kessler (1968) monográfiája mellett Berljand-Sztrokina (1986) munkája, akik megadják a borultság értékeit mind az északi, mind a déli féltekére hónapról-hónapra. Ezt a munkát Rossow et al. ( 1981 ) adataival kiegészítve, azt mondhatjuk, hogy kielégítő pontossággal ismerjük Földünk borultsági viszonyait. Rákóczi ( 1989) pedig a csapadék és párolgás hemiszférikus egyensúlyának a vizsgálatával hónapról-hónapra vonatkozóan kiszámította a hemiszférikus csapadékösszegek értékeit. Ilyen értelemben mértékadó adatokkal rendelkezünk ahhoz, hogy hemiszférikus skálán felvessük azt a problémát, hogy van-e, és ha igen, milyen kapcsolat van a globális felhőzet havi átlagértékei és a csapadék átlagos havi összegei között. 1. A módszer A globális borultság értékeinek a meghatározásánál ugyanazt a módszert követjük, amelyet már több éghajlati elem hemiszférikus átlagaínak a meghatározásánál alkalmaztunk (Rákóczi 1989, 1995). Az összborultság értékeit általában százalékban meghatározott értékekkel adják meg (Berljand-Sztrokina 1980, Warren et al. 1988), mégpedig szélességre vonatkozó átlagokban. Ezekből az adatokból a A kézirat érkezett: 1998. VIII. 2. Dr. Rákóczi Ferenc oki. meteorológus, a földrajz (meteorológia) tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE, Budapest) egyetemi tanára.