Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Gilyénné, Hofer A.-Nováky B.: Az éghajlati hatásvizsgálatok megalapozása a Zala-vízgyűjtő lefolyásának vizsgálatára
Az éghajlati hatásvizsgálatok megalapozása a Zala-vízgyűjtő lefolyásának vizsgálatára 5 13 összefüggést, ahol i — az évek (1,2,... m),y'-a hónapok (1,2,...12) jelölése, p( m o)Gjij— az /-edik év y'-edik hónapjához tartozó havi területi generált csapadékösszeg, к — az észlelt évi területi átlag csapadékösszeg adatsorának azon elemének sorszáma, amelyik a generált /-edik évi területi csapadékösszeghez legközelebb esik, -akadik év /-edik hónapjának észlelt területi átlag csapadékösszeg értéke, a A-adik év észlelt csapadékösszege. Teljesen hasonló módon járunk el a hőmérséklet esetében is. Az eljárás harmadik lépése az előállitott havi területi csapadékösszegek, illetve havi területi középhőmérséklet értékek lebontása (dekomponálása) az egyes mérőállomásokra. Csapadék esetében valamennyi, dekomponálással kapott, generált adott havi csapadékösszeghez megkeressük az észlelt (történeti) adatsorban a hozzá legjobban „hasonló", azaz nagyságát tekintve legközelebbi havi csapadékösszeget, majd a generálással nyert havi területi adatokat ezen észlelt havi területi csapadékösszeg állomások közötti megoszlásának arányában osztjuk szét. Esetünkben a 10 állomás között, azaz követjük a p(„o) G i.. = (р{то) щ /р{щ)^ (3 ) összefüggést, ahol / -a területen levő kiválasztott csapadékmérő állomást jelzi (esetünkben 1,2,...10), к-a kiválasztott év sorszáma az észlelt adatsorban, — az /-edik csapadékmérő állomás generált havi csapadékösszege az /-edik évy'-edik hónapjára, Fjjj) — az /-edik csapadékmérő állomás havi észlelt csapadékösszeg értéke a kadik évy'-edik hónapjában, — a k-adik évy'-edik hónapjában észlelt területi csapadékösszeg értéke, Pfö'jl] — az /-edik év /-edik hónapjához tartozó havi területi generált csapadékösszeg. Teljesen hasonló módon járunk el az évi területi átlagos középhömérséklet havi szétbontásánál. A generálási eljárás ellenőrzéséképpen elvégeztük: - a generált éghajlati adatsorok és az észlelt éghajlati adatsorok eloszlásai közötti illeszkedés vizsgálatai. Az észlelt és a generált adatsorok eloszlásfüggvényeinek illeszkedését csakúgy, mint az empirikus eloszlásfüggvényeknek a gamma eloszláshoz való illeszkedését a K 2-próbával ellenőriztük; - a generált és észlelt éghajlati adatsorok várható értékeinek összehasonlítását a Student-féle kétmintás t-próbával végeztük; - az állomásonkénti generált és az észlelt havi adatsorok közötti korrelációs együtthatók összehasonlitása a Fisher-féle transzformáció és a Student-féle két mintás t-próbával történt. A statisztikai próbák részletesen elvégzett számításaival igazoltuk, hogy ezzel az alighanem legegyszerűbb lebontásos generálási módszerrel kapott generált éghajlati adatsorok statisztikai jellemzői: várható értékei, szórásai, eloszlásai és azok paraméterei, valamint az egyes mérőhelyekre kapott adatsorok közötti korrelációk igen jó illeszkedést mutatnak az észlelt adatsorok megfelelő jellemzőihez- valamennyi állomás esetében. Figyelemre méltó, hogy a „legközelebbi szomszéd módszerével" végzett lebontásos generálás a mérőhelyek adatai közötti korrelációt „automatikusan" biztosítja. Természetesen nincs teljes egybeesés, de ez nem is várható, hiszen mind a 45 elemű mintából, mind az esetünkben generálással nyert 200 elemű mintából az eloszlásfügg-
