Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Gilyénné, Hofer A.-Nováky B.: Az éghajlati hatásvizsgálatok megalapozása a Zala-vízgyűjtő lefolyásának vizsgálatára

Az éghajlati hatásvizsgálatok megalapozása a Zala-vízgyűjtő lefolyásának vizsgálatára 5 13 III. táblázat A hőmérséklet regionális (és lokális) változása Várható melegedés Tél (XII—II) Tavasz (III—V) Nyár (VI-VIII) Ösz (IX-XI) Év Várható melegedés "C átlagosnál kisebb (ti) 1,5 1,2 1,0 1,2 1,2 átlagos O2) 2,5 2,0 1,5 2,0 2,0 átlagosnál nagyobb (1з) 3,5 3,0 2,5 3,0 3,0 al. (1994) empirikus kapcsolatot talált az atlanti-európai térség makrocirkulációs típusa és a Balaton-vízgyűjtő csapadéka között. A makrocirkulációs helyzetek leírására — az eredetileg 29 típusból álló Hess-Brezowsky-féle osztályozás (Bárdossy-Caspary 1990) —alkalmas összevonásával 10—10 nyári és téli makrocirkulációs típust különböztetnek meg. Ezen egyszerűsített osztályozást figyelembe véve előállították a makrocirkulációs típusok 1950-1989 közötti 40 éves napi sorát a NCAR-ból (National Center for Atmospheric Research, Boulder) kapott 700 hPaos magassági mezők napi idősorainak alapján. A napi csapadékok helytől függő idősorait normális eloszlású, egylépéses AR(1) modellel közelítve transzformálták (Bárdossy-Plate 1992). Az empirikus regressziós kapcsolatot a továbbiakban a transzformált napi csapadék és a makrocirkulációs típus között keresték. A légköri CCb-töménység megkétszereződésének csapadékra gyakorolt hatását az MPI ECHAM3 modell eredményei alapján vizsgálták (Bartholy et al 1995). Az MPI ECHAM3 modell eredmények alapján mind az lxCCh, mind а 2xCCh állapotra előállították a makrocirkulációs típusok napi idősorát, az lxCCb állapotra elvégezték a NCAR adatok alapján feltárt helyi csapadék-makrocirkulációs típus autoregresszív modell kapcsolat tesztelését, kalibrálását, majd a kalibrált kapcsolat alapján а 2хСОг állapotnak megfelelően módosult cirkulációs helyzetekhez hozzárendelték a lokális csapadékjellemzőket. Vizsgálataik szerint а ССЬ megkétszereződése esetén a Balaton vízgyűjtőjében a nyári csapadék a csapadékos napok átlagában 2 mm d"

1 (valamennyi nap átlagában 0,8 mm d~'), sőt ezt meghaladó csökkenése várható, a téli félévben a vízgyűjtő nagyobb részében — így a Zala vízgyűjtőjében is — ugyancsak a csapadék csökkenése várható. A csapadékhoz hasonlóan elvégzett vizsgálatok szerint a nyári kádpárolgás mintegy 3^1%-os növekedése várható а CO2 megkétszereződése esetén (Bartholy et al. 1995). 1.2. A hatásvizsgálathoz megválasztott éghajlati szcenáriók Éghajlati szcenárióinkban a 2xCC>2 állapot esetén a globális hőmérséklet 2 °C emelkedésével számoltunk, azzal az értékkel, amit az 1990 után készített és egyre megbízhatóbbnak tekinthető GCM-modellek becsülnek. A 2 °C globális léghömérséklet növekedéshez a különböző módszerekkel-GCM-modellek, időbeli analógiák, reg-