Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása
An'izek sziikségtározása 51 a teljes időigénye - a heves vizjárású vízfolyáson elérhető előrejelzési időelőnyhöz viszonyítva—jelentős lehet. Az előkészítő müveletek sorát tehát már akkor meg kell kezdeni, amikor a szükségtározó igénybevételére vonatkozó döntés meghozatalának a feltételei teljes körűen még nem is állnak fenn. Az eddig végrehajtott árvízi szükségtározások tapasztalatait elemezve megállapítható volt: az előkészítő müveletek végrehajtását úgy kell megtervezni, elrendelni és végrehajtani, hogy egy-egy mértékadó időpontig csak az addig éppen szükséges tevékenységeket végezzék el — de azokat mindenképpen —, vagyis a szükségtározó előkészítése megfelelő biztonsággal és ugyanakkor felesleges ráfordítások nélkül valósuljon meg. A szükségtározó előkészítésének lépéseit és igénybevételének folyamatát ún. műveleti tervbe kell foglalni a mindenkori optimális stratégia megválasztása érdekében. Az előkészítő müveletek szervezésére segédletként hálótervet célszerű alkalmazni. A kritikus út időtartama a műveleti tervnél azt jelenti, hogy a szükségtározás végrehajtására kitűzött (számított) időpontot ennyivel megelőzően az előkészítő műveletek sorozatát mindenképpen meg kell kezdeni és lépésről-lépésre végrehajtani, különben a tározó legcélszerűbb megnyitási időpontja nem lesz tartható. A műveleti terv végrehajtása folyamatosan összehangolandó a hidrológiai előrejelzésekkel. Az előkészítő müveletek megindítása természetesen nem jelenti azt, hogy a szükségtározót mindenképpen igénybe is kell venni — az előkészületek bármikor szüneteltethetők, leállíthatók, mindaddig, amíg olyan müvelet nem kezdődött, amely visszafordíthatatlan következményekkel jár (pl. a robbantási töltetek elhelyezése és beélesítése). A szükségtározó igénybevételére irányuló végleges döntést csak az ilyen müveletek megkezdését megelőzően, a megnyitás előtt néhány órával szükséges meghozni. Ekkor a hidrológiai helyzet már nagy biztonsággal kiértékelhető és a megnyitás is technikailag előkészített. A hálóterv szerint végrehajtott műveletek tehát a szükségtározás előkészítésének optimális stratégiáját jelentik (KHVM 1996, Szlávik 1983/b, Szlávik-Galbáts-Kiss 1996). A szükségtározók műveleti terve rendszeres felülvizsgálatot, az alkalmazható műszaki megoldásoknak (megnyitás, vízvisszavezetés, elzárási technológia stb.) megfelelően újraértékelést, indokolt esetben átdolgozást igényel. A szükségtározás során a hidrológiai észleléseknek és méréseknek igen nagy jelentősége van, mivel olyan folyamatok kerülhetnek rögzítésre, amelyek igen ritkán játszódnak le és — egyedi jellegük ellenére - általános érvényű következtetésekre, meg-' állapításokra alkalmasak. Ezek az észlelések és mérések kettős célt szolgálnak: biztosítani kell az operatív feladatokhoz szükséges információkat, valamint alapadatokat szükséges nyerni a jövőbeni elemző-tervező munkákhoz. Elemezve az eddig végrehajtott árvízi szükségtározások ezirányú tapasztalatait, megállapítható, hogy az árvízi szükségtározás(ok) esetére speciális vízrajzi észlelési, mérési és adatközlési rendet szükséges kidolgozni, az észlelési és mérési feladatokat egységes rendszerbe, útmutatóba foglalni. Ezt az észlelési és adatközlési rendet célszerű alkalmazni minden olyan helyzetben, amikor a levonuló árhullám paraméterei alapján a szükségtározás eshetősége akár csak potenciálisan is felmerül. Az a cél, hogy egyetlen rendkívüli, szélsőséges árvízi hidrológiai esemény, szükségtározás (vagy lokalizálási tevékenység) adatai, tapasztalatai se vesszenek el a jövő számára. Az észlelések, mérések és előrejelzések korszerűsítése mind műszaki felszereltség, mind pedig módszertani szempontból szükséges.
