Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Bikfalvi I.-Hamza I.: A Zala és a Kis-Balaton távmérő rendszere

502 Bikf'alvi I.

—Hamza I. kötve. A hálózat „

peer to peer" rendszerű, így önálló szervert nem igényel és könnyen bővíthető. A bővítés első lépése egy térinformatikai rendszert is tartalmazó és a szimulációs számításokat végző gép telepítése lesz, majd később az akkreditált minőségellenőrző laboratórium számítógépe is csatlakozik a rendszerhez. A gépeket két színes nyomtató (egy A4-es és egy A3-as), memóriakártya leolvasó és automatikus vonalátkapcsoló egészíti ki. A vonalátkapcsoló biztosítja, hogy egyik gépről a másik gépre történő átállásnál a kommunikációs vonalakat ne kelljen átdugaszolni, az átkapcsoló felismeri, hogy melyik gép indult úgynevezett vezérgépként. A cserélhető optikai lemezes kiegészítés biztosítja, hogy az archiválás folyamatos marad gépcsere esetén is. A főközpontban mozaik sématábla mutatja a teljes vízgyűjtő térképét, melyen LED jelzőelemek gyulladnak ki, ha rendellenesség van valamelyik állomáson (riasztási szint elérése, idegenbehatolás, tápfeszültséghiány, adatforgalom kiesése). Számkijelzőkön megjelenik a legfontosabb zsilipek helyzete és a csatlakozó vízállás. A szivattyútelepek szivattyúinak üzemállapota, esetleges hibája, a túl nagy gerebveszteség, a kapcsolási szintek ugyancsak LED kijelzőkön jelennek meg. Ez a megjelenítés biztosítja, hogy a kezelő egy rátekintéssel a teljes rendszer állapotáról képet kap, a részleteket a képernyőn tanulmányozhatja. A főközpontban helyeztük el a telefonos riasztó rendszert is, mely meghatározott eseményeknél kapcsolt telefonvonalon az előre beállított telefonszámokat felhívja és szóelemekből összeállított, gépies, de jól érthető emberi hangon bemondja az eseményt. így az ügyeletes munkaidőn kívül (éjszaka és munkaszüneti napokon) otthon kap információt a lényeges történésekről. A rendszer különlegessége, hogy a teljes rendszer pillanatnyi állapota bárhol elhelyezett szervizgépre telefonon lekérhető. A fenékpusztai karbantartó bázistelepen elhelyezett alközpont (melyet a védőrendszer két tározóját és a szivattyútelepeket tartalmazó térképes mozaiktábla egészít ki) alapvető szerepe a karbantartó és hibaelhárító szakszemélyzet gyors tájékoztatása a rendszer állapotáról. Az adatok ide a főközpontból URH rádión érkeznek. Az alközpontok között az egyik kiemelkedő fontosságú a Hídvégi-tó kifolyását szabályozó 4T műtárgynál elhelyezkedő egység. Ennek legfontosabb szerepe az intelligens átjátszási funkció betöltése. Az állomások egy része ugyanis sem Keszthelyről, sem a nemesbükki átjátszótól nem érhető el rádióhálón. Ezek az állomások a 4T alközponton keresztül kapcsolódnak Keszthelyhez. Ugyancsak a 4T alközponthoz kapcsolódik kábeles összeköttetéssel a 4T műtárgy is, a mekenyei szivattyútelep, a 3T zsilip. Az alközpont ezek szempontjából is átjátszóként működik. Másik szerepe az alközpontnak a tájékoztatás. Tekintettel arra, hogy ide minden állomás adata eljut (vagy azért, mert ennek körzetébe tartozik, vagy azért, mert Keszthely az adatokat minden alközponthoz elküldi), védekezés idején, vagy egyéb üzemviteli helyzetekben, itt is lehet tájékozódni a teljes rendszerről. Hasonló szerepe van a fenéki tó kifolyásánál elnelyezkedő 21T műtárgy alközpontjának (2. ábra), de itt a helyi tájékoztatási lehetőség az elsődleges, ugyanis átjátszóként csak a 21T adatait továbbítja. Zalaegerszegen, a szakaszmérnökségen elhelyezett alközpont ( 1. ábra) az adatokat Keszthelytől kapja folyamatos URH-s összeköttetésen át. Szerepe a szakaszmér-