Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Simon M.-Békési I.: Tisza-Körös völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer vízkorlátozási terve

Tisza-Körös völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer vízkorlátozási terve 485 zött a vízszint különbsége 4,5-5,0 m. E kedvező adottság teszi lehetővé a holtágról üzemelő öntözőfürtök gazdaságos üzemeltetését, illetve a holtág átöblítését. A holtág vízpótlásához 8,5 m

3 s

_

1 vízsugár kívánatos, mivel az öntözőrendszerek 6,0 m

3 s

_

1 kapacitással épültek ki. A további 2,5 m

3 s

_

1 vízmennyiség a holtág átöblítésére szolgál. Ennek vízhiányos időben való elhagyása még tűrhető állapotot teremt. Az Alföldön jelentkező aszályos évek következtében kiemelten kell foglalkozni az öntözővíz igények kielégítésével, melynek egyik lehetősége a Tisza—Körös völgyi rendszerben a vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak megépítése és üzemeltetése. Az ipari vízigények kielégítése aránylag problémamentes, mert jelentős ipari vízfelhasználó csak a Tiszai Hőerőmű, melynek hűtővíz igénye 17,9 m

3 s"

1. Szerencsére ez a vízmennyiség felhasználás után a rendszerbe visszakerül, így vízkészlet csökkenéssel nem jár. A többi üzem (a Tiszavasvári Alkaloida, az NKFV Nagyhogya MOL RT, a kabai LIZIN üzem, és a Kabai Cukorgyár) vízigénye viszonylag kicsi. 4. A vízkorlátozás lépései A vízkorlátozás kezdete az az időpont, amikor üzemrendekben és a szerződésekben rögzített vízigények a kívánatos szinten nem elégíthetők ki. Az 1992-es rendkívül aszályos év szemléletesen bizonyította, hogy a Tisza—Körös-völgyi vízkészlet-gazdálkodási rendszer kulcsmütárgyához, a Kiskörei-vízlépcsőhöz kapcsolódó egyéb vízigény korlátozások jelentősen késleltethetik a vízhasználatok korlátozását. Az 1992-es év legfontosabb tapasztalatai: — a vízhozamok helyett kedvezőbb a szintek alapján történő szabályozás; A szolnoki vízállás adatokat vizsgálva, amennyiben a vezérlés augusztus elejétől kezdve szinthez kötött, a tározó augusztus első felében meglévő apasztási ütemét csökkenthettük volna. — megfelelő tömegtájékoztatás eredményeként a közvélemény viszonylag könnyen elfogadta, hogy a forró augusztusban a tározó vízszintjét közel 0,40 m nagyságrendben csökkentettük. A korlátozó lépések tervezésénél alapvető szempontként azt vettük figyelembe, hogy a víz minél magasabban van a vizgyüjtön, annál értékesebb. A korlátozó lépéseket elvileg két részre lehet osztani: — az egyik esetben a vízkormányzást végző VÍZIG az érdekeltekkel való előzetes konzultáció után a döntést saját körben hozza meg; — a második korlátozási csoport elrendelése, mivel már széles közvéleményt érint, főhatósági (OVF) feladat. 4.1. VÍZIG hatáskörben meghozható döntések A VÍZIG hatáskörben meghozható döntések alapvető jellemzője, hogy azok a vízigényeket még elfogadható szinten kielégítik és a vízhasználókat többletköltség vise-