Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Kucsara Mihály: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata

Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata 473 A területi intercepeió számításának előfeltételei: — ismerni kell a napi csapadékösszegek eloszlását; — ismerni kell a vizsgált terület faállományának fafaj, kor és záródás szerinti eloszlását erdőrészletenként, valamint az erdővel nem fedett részek arányát; — szükség van a területen előforduló legfontosabb fafajokra (fafaj csoportokra) és korcsoportokra vonatkozó, kísérleti úton meghatározott csapadék-intercepció függvényekre. A számítás menete: — meg kell határozni a területen előforduló fafajokat és korcsoportjaikat; — a csapadékeloszlás és a csapadék-intercepció függvények felhasználásával számítani kell az összes előforduló fafajra és korcsoportra a vizsgált időszakra vonatkozó intercepeió százalékokat; — az elegyaránnyal súlyozott intercepciós értékekből számítható az erdörészletre vonatkozó átlag, amelyet a záródástól függően egy 1-nél kisebb szorzóval (amely nem feltétlenül azonos a záródás tizedes törttel kifejezett számértékével) még módosítani kell; — az erdörészletek intercepeió százalékaiból az erdőrészletek területeivel súlyozva számítani lehet a vizsgált területre (vízgyűjtőre) értelmezhető átlagos intercepciót. A számításban az erdővel nem borított területeket (út, nyiladék, vágásterület, rét, stb.) is figyelembe kell venni. A területi intercepeió a faállomány főbb jellemzőinek (fafaj, kor, elegyarány, záródás) módosulásának megfelelően állandó változásban van, s ez a változás a vízháztartás összes többi elemére kihat, s így jelentős mértékben megváltoztatja a vízgyűjtő terület hidrológiai viszonyait. Az erdészeti tevékenységek közül az erőteljesebb gyérítések és a véghasználatok vannak legnagyobb hatással a területi intercepeió alakulására. Ezek a hatások azonban jelentősen mérsékelhetők ha a beavatkozások kisebb területekkel és gyakoribb viszszatérésekkel történnek. IRODALOM Balázs A—

Führer E:. Methode und Ergebnisse der Interceptionsforschung in Waideständen. Erdészeti Kutatások. 1990-1991. Fekete Z. : A koronaátmérö és a mellmagassági átmérő kölcsönös viszonya. Erdészeti Lapok, 10. szám, 1949. Führer E. : Intercepciómérések bükkösökben. Erdészeti Kutatások, 1981. Führer E. : A csapadék megoszlása és az intercepeió különböző hazai erdötársulásokban. Doktori értekezés. Sopron. 1984. Führer F.. : Intercepció meghatározása bükk, kocsánytalan tölgy és lucfenyő erdőben. Vízügyi Közlemények, LXXIV. évfolyam 3. füzet. 1992. Hamilton, E. L. -Rowe, Р. B. : Raifall Interception by Chaparral in California, Calif. Dept. ofNat. Reseurces, Div. Forestry, 1949. Horton, R E.: Rainfall interception. Monthly Weather Rev., 47, 1919. Járó Z.\ Intercepció a gödöllői kultúrerdei ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások, 1980. JustyákJ.:. Mikrometeorológiaí vizsgálatok főbb eredményei cseres-tölgyes erdötársulásban. Erdő és Klíma konferencia. KLTE, Debrecen. 1994.