Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Kucsara Mihály: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata
468 Kucsara Mihály 3.3. A csapadékeseményhez tartozó törzsi lefolyás A törzsön egyrészt az a csapadékrész folyik le, amely közvetlen a törzset éri, s azt közvetlen nedvesíti, másrészt a lombkoronára hulló csapadéknak az a része, amelyet a kisebb-nagyobb ágak a törzs felé terelnek, vezetnek. Az első rész mennyisége viszonylag kicsi, de minden fafajnál jelentkezik, a második rész viszont az ágszerkezettől függően meglehetősen különböző. Ha az ágak nem terelik a törzs felé a csapadék egy részét, akkor a törzsi lefolyás megindulása sokkal esetlegesebb. Ekkor ugyanis lényegesen kisebb az a felfogó felület, amely a törzsi lefolyásban szerepet játszik. Ellenkező esetben, amikor az ágak a törzs felé futnak, a törzsi lefolyás „vízgyűjtő felülete" sokkal nagyobb, s ekkor a törzsi lefolyás bekövetkezése is határozottabb és egyértelműbb. A csapadéknagysághoz tartozó törzsi lefolyás értéke meglehetősen változó, az adatok elég nagy szóródást mutatnak (7. ábra). Ez a szóródás kisebb, ha az ágak a törzs felé terelik a vizet, mint például a bükknél, s nagyobb, ha az ágakat nedvesítő csapadék a törzstől inkább az ágvégek felé folyik, mint a lue esetében. A csapadék nem mindig függőlegesen esik, hanem a légáramlatoktól függően gyakran van egy beesési szöge, s ennek megfelelően iránya. Emiatt az adott faegyed lombkoronájának a többihez viszonyított helyzete még inkább elősegíti, hogy a faegyedet szinte minden csapadék másképpen nedvesíti. Tehát minden más körülmény változatlansága esetén is más-más csapadékjelenség más-más nedvesedést és törzsi lefolyást okozhat. Ez is oka a törzsi lefolyás értékek szóródásának. A 7. ábrán a csapadéknagyság függvényében ábrázolva a mérési adatokat, meghatároztuk egyrészt a mérési eredményeket kiegyenlítő egyenest (regressziós egyenes), másrészt a szórás tartományát. A törzsi lefolyás nem telítődési, hanem a fatörzs teljes vagy részleges nedvesedése után egyfajta áramlási folyamat. Ezért is és az adatok jelentős szóródása miatt is, a jelenséget egyszerű lineáris kapcsolattal célszerű leírni. Az adatokból lineáris regresszióval számítottuk az azoktól legkisebb eltérést mutató egyenes paramétereit. A csapadékesemény nagyságától függő törzsi lefolyás a fiatal bükk állományra ^at ~ 0,135z 5 — 0,196 (mm) (13) fiatal lue állományra P a l = 0,048P - 0,166 (mm) ( 14) középkorú lue állományra P a l = 0,06\P - 0,477 (mm) (15) összefüggésekkel számítható. A törzsi lefolyás kezdetének a csapadéknagysággal kifejezhető intervalluma a bükknél elég keskeny (0-2,5 mm), a lue állományokban viszont meglehetősen széles (0-11
