Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Kucsara Mihály: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata

Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata 465 kezdetekor a párolgás, s igy a levegő páratartalma erőteljesen növekszik. E növekedés egyrészt a csapadéknak még a levegőben történő elpárolgásából adódik (ez nem része az intercepciónak), másrészt abból, hogy a vegetáció felületét elérő első cseppek szinte azonnal elpárolognak. Az ábrán jól kivehető, hogy a csapadékhullás kezdetekor az erőteljes párolgás miatt a nedvesedés először csak lassan növekszik. A levegő telítődése, azaz a telítödési hiány csökkenése hatására a párolgás üteme csökken, ezzel egyidőben viszont a nedvesedés (tározódás) üteme fokozódik. A vegetáció nedvesedése mindinkább megközelíti az adott körülmények között lehetséges maximális tározódási kapacitást, a tározódás görbéje annál inkább ellaposodik, majd elérve a maximumot, az x-tengellyel párhuzamosan halad tovább. A párolgás görbéje ha enyhe mértékben is, de állandóan emelkedik, mivel átlagos körülmények között feltételezhető egy gyenge légmozgás és légcsere. További érvnek lehet tekinteni a párolgás mellett azt a tényt is, amely szerint a nagyobb csapadékok gyakran szakaszosak, esőszüneteket is tartalmaznak, tehát további lehetőség van a párolgásra. Ez az oka annak, hogy a nedvesedést (tározódást) és a párolgást összegező intercepciós görbe, ha kis mértékben is, de folytonosan emelkedik. A csapadék-intercepció kapcsolat feltárása érdekében végzett terepi méréseknél a csapadékhullás alatti párolgást ha akarnánk sem tudnánk kizárni. Nem igényel különösebb bizonyítást, hogy a csapadékgyüjtö kádak és a törzsgallérok felhasználásával gyűjtött adatokból számított állományi csapadék és a szabadtéri csapadék különbségében nemcsak a vegetáció nedvesedésére fordítódott csapadék, hanem a közben elpárolgott csapadékrész is benne van. Ebből következően a mérési eredmények alapján meghatározott paraméterekkel alkalmazott matematikai formula kapcsán sem mondhatjuk, hogy abban a párolgást elhanyagolhatónak tartván, nem vettük figyelembe. Ha elfogadjuk a csapadékesemény alatti párolgás létét, akkor az is belátható, hogy a csapadék-intercepció kapcsolat leírására kedvező megoldást nyújt az eredeti Merriаш-függvény (4. összefüggés), amelynek aszimptotája az x-tengellyel szöget zár be, s a folytonos párolgást kifejező emelkedést mutat (/. ábra), vagy az olyan telítödési görbék, amelyek aszimptotája ugyan párhuzamos az x-tengellyel, de a görbe lassan és tartósan emelkedik és csak később közelíti meg a telítési maximumot. Ez utóbbi sajátossággal bír a Kovács-féle görbesereg egyik nevezetes tagja, a Weiche-függvény. 8 12 16 20 Csapadék (mm) 5. ábra. A párolgás, a nedvesedés és az intercepció megoszlása Figure 5. Distribution of evaporation, moistening and interception Bild 5. Verteilung zwischen Verdunstung, Anfeuchtung und Interzeption рис. 5 Распределение иейарения, йромачивания и иншерсейции