Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Kucsara Mihály: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata
458 Kucsara Mihály Az (5) jelű függvényben lévő n paraméterrel az állományi és a meteorológiai viszonyok sokfélesége érvényesíthető, amely egyben a függvény plasztikusságát is biztosítja, s mivel értéke elvileg 0-tól nagyobb bármely pozitív szám lehet (VITUKI 1978-1979), ezért a függvény egy görbesereget ír le. Az elméleti megfontolások alapján felírt Kovács-féle görbesereg különlegessége, hogy magába foglalja n—>oo esetén az egyszerűsített (párolgási tag nélküli) Merriam-féle (Merriam 1960), valamint n-1 esetén a Weiche-féle ( Weiche 1968) függvényt is. Magyarországon a 70-es évek elejétől kezdődően több helyen is végeztek az erdő csapadékmegosztó hatásának számszerűsítésére irányuló megfigyeléseket (Szabó 1975, Major 1976, Járó 1980, Koloszár 1981, Führer 1981, 1984, 1992, Justyák 1994). Ezek a kutatások különböző intézmények gondozásában, egymástól többé-kevésbé függetlenül folytak, amit a csapadék-intercepció összefüggés matematikai megközelítésének különbözőségei is kifejeznek (Kucsara 1996). 2. Adatgyűjtés a kísérleti területen 2.1. A kísérleti terület kiválasztása és berendezése A kísérleti terület kiválasztásánál meghatározó szempont volt, hogy kapcsolódjon a Soproni-hegységben végzett megfigyelésekhez (Führer 1984), amelyek egy középkorú és egy idős bükkösben, valamint egy idős lucosban folytak. így került sor a Hermes térségében lévő-de a soproni „községhatárhoz" tartozó - 169/E és F, valamint a 171/G erdörészek kiválasztására (2. ábra), ahol egy fiatal és egy középkorú lucos és egy fiatal bükkös állomány található. A faállomány korát természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a csapadék-intercepció kapcsolat tanulmányozásakor, de azt is be kell látni, hogy nem lehet minden fontosabb állományalkotó fafajt 8—10 éves korfokonként vizsgálni, mert az technikailag (munkaerő, idő, pénz) egyszerűen lehetetlen. Ezért el kell fogadnunk azt a németországi gyakorlatot (Balázs— Führer 1990-1991), amely mindössze három korcsoportot alkalmaz, mégpedig a fiatalt (40 év alatt), a középkorút (40 és 80 között) és a időst (80 felett). A korcsoportok határait adott esetben rugalmasan, a fafajnak és a termőhelyi adottságoknak megfelelően célszerű megállapítani. A kísérleti területek kiválasztásánál még a következőkre voltunk tekintettel: — az intercepciós mérőkertek minél közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy csak egy szabadtéri csapadékmérőre legyen szükség; — olyan erdőrészeket kerestünk, amelyekben a választott fafaj nagy elegyaránnyal van jelen, s amelyben ki lehetett jelölni egy csaknem elegyetlen parcellát; — praktikus szempont és semmi esetre sem hátrány, ha a kísérleti parcellák megközelíthetősége kedvező. A szabadtéri csapadék mérése a hermesi meteorológiai müszerkertbe telepített Hellmann-rendszerű ombrográf szolgált.
