Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Völgyesi István: A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje

A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje 445 4. További állapotok vizsgálata Az alapállapotra vonatkozó kalibrálás után megvizsgáltuk a modellben az 1992ben történt duzzasztás és elterelés hatását. Ebben az időben még csak a szlovák vízpótló rendszer működött. A kalibrálás során a szlovák oldali vízszintemelkedések, a magyar oldali süllyedések és a mélységi potenciál-eloszlásban bekövetkezett változások követése volt a cél. Folytatni kellett a kalibrációt a tározótér mederellenállásának vonatkozásában is. Az új helyzethez tartozó vízmérleg alakulása az I. táblázatban ta- ' lálható. Az I. táblázatban közölt adatokból egyértelmű, hogy főképp a felszíni vizekből a talajvízbe belépő, illetve a talajvízből a felszíni vizekbe kilépő vízmennyiség változott; gyakorlatilag a tározó és az azt szegélyező Oreg-Duna (valamint a szivárgócsatornák) közti „rövidre zárt" áramlások erősödtek fel. A fenékküszöb 1995 májusi belépésével újra változott a helyzet. Egyes folyószakaszok vízszintje megemelkedett (a fenékküszöb felett kb. 10 km-es Duna szakasz 2-4 métert, de a Mosoni-Duna felső szakaszán is megközelítette az emelkedés az 1 métert), és lényegében ekkor lépett be a magyar oldali (hullámtéri) vízpótló rendszer is. Mindezek következtében mindenütt talajvízszint-emelkedések alakultak ki. Az új szinteket — lényegében a jelenlegi átlagos talajvízszinteket — a 4. ábra mutatja, az új vízmérleg pedig az I. táblázatban található. Az I. táblázat alapján napjainkban tehát a teljes vízforgalom 1 250 000 m

3 d~' = 14,5 m

3 s"

1. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül egy ellentmondás: a hullámtéri vízpótló ágakból (a magyar és szlovák oldalon együtt) körülbelül 40-60 m

3 s~' vízmennyiség tűnik el (ez a betáplálás és az ágak alsó szelvényeiből történő kifolyás különbsége). Arra lehet gondolni, hogy a különbség a talajvizet táplálja. El is végeztünk olyan vizsgálatokat, melyek során 50 m

3 s~'-ot bekényszerítettünk a modellbe (a vízpótló hálózat blokkjaiban). Erre a modell többször 10 m-es talajvízszint-emelkedésekkel reagált, jelezvén, hogy az említett mennyiség nem juthat a talajvízbe. Valószínű, hogy az eltűnő vízmennyiség nagyrészét közvetlenül a növényzet párologtatja el. A további évek feladatai közé tartozik majd egy olyan modell létrehozása, amelyik a növényzetnek ezt a párologtatóképességét olyan részletességgel tudja figyelembe venni, hogy a felszíni és felszín alatti vizek modelljei vízmérleg szempontjából is összhangba kerülhessenek. Az evapotranszspiráció (ET) és a csapadékbeszivárgás figyelembevételét tűzi ki célul a Fertő-Hanság mélyterületeit is tartalmazó „C" modell. Ebben a modellben nem sikerült előállítani a ténylegesen mérhető talajvízszinteket a kalibrációs módszerekkel. Az elfogadható illeszkedés érdekében a csapadékbeszivárgást illetve az evapotranszspirációt is kalibráltuk, mégpedig a Felső-Szigetközben 30 mm a"

1 beszivárogtatásával javítottuk a talajvízszinteket. Ennél nagyobb beszivárgás tovább rontotta a számított és mért értékek eltérését. Az Alsó-Szigetközben, a Fertő és a Hanság me-