Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Győrke Olivér: Folyószabályozási kismintavizsgálatok
428 Györké Olivér döntő szerepet. A kizáródó részek határairól tájékoztatnak a görgetett hordalék és a mederfenék környezetében mozgó iszap által okozott feltöltődések és a nyugalomba jutó hordalék várható halmozódási helyeinek megoszlása. Folyószabályozási feladatok megoldását segítő mozgómedrü kismintában (Hankó 1996) a görgetett hordalék mozgását kell modellezni. A feladat tehát a kismintában alkalmazandó görgetett hordalék és mederanyag meghatározása. A lebegtetett hordalék modellezésének alapvető követelménye a sebességek és a töménység megoszlásának hasonlósága a valóságban és a kismintában. A lebegtetett hordalék hasonlósági követelményeket kielégítő modellezése gyakorlatilag megvalósíthatatlan, mert a modell lebegtetett-anyag megválasztását korlátozza az egyidejűleg megvalósítandó görgetett hordalékmozgás reprodukálása és egyéb tényezők, mint pl. az w/U* mobilitási index (w — ülepedési sebesség, U* — csúsztató sebesség). A lebegtetett hordalék halmozódási helyeiről azonban a gyakorlat igényeit kielégítő információk nyerhetők a lebegtetett anyagot helyettesítő mintegy nyomjelzőként viselkedő, forrázott apró papír konfetti, vagy keményfa fürészpor kiülepedéséből. A modell mederanyag í/ m od szemátmérőjének és p s,mod sűrűségének meghatározását általában a mederállandóság feltételét kifejező, és a vízfolyás intenzitásának nevezett (Einstein 1950) У paraméter invarianciájára alapozzák (УуаР^шоа)- A paraméter lényegében azonos a b = — felépítésű mederállandósági tényezővel (Bogárdi 1971). hl Magyarországon a méretezési számításokat - homogén (nem keverék) hordalék esetére — egy célszerűen szerkesztett nomogram (Hankó 1966) segítségével lehet elvégezni. A nomogram négy ábrája összefüggést ad a tetszés szerinti hőmérsékletű (viszkozitású, tömegű) folyadék és a tetszés szerinti tömegű görgetett hordalék, valamint a nyílt felszínű folyadékmozgás hidraulikai és geometriai jellemzői között a hordalékmozgás különböző határállapotainál. A kismintában előálló hordalékmozgást a szemcseméret megfelelő növelésével távol kell tartani a homokhullámok és dünék kialakulását eredményező mozgásállapotok tartományaitól. Ezek a mozgó mederalakulatok ugyanis, nem a modell méretarányának megfelelően képződnek és a modell valósághoz viszonyított lényegesen kisebb vízmélysége folytán, el lehetetlenítik a modell érdességét, valamint a kismintának a hordalékmozgás időléptékéhez igazodó futtatását. A méretezés első lépéseként meg kell határozni a valóságos vízfolyás jellemző vízállásaira adódó b értékeket. Ez a valóságban rögzített vízfelszínek és az azokhoz tartozó h, I és a mederre jellemző d&o, vagy dgo szemcseméret alapján történik. A számításokat több (legalább 2—3), az I esés meghatározására alkalmas szelvény adataival kell elvégezni, hogy tájékoztatást nyerjünk az adatok szórásáról is. Rá kell mutatnunk a kisminta-méretezési összefüggésekben szereplő / esés megállapításánál mindenkor mérlegelendő tényre. Ez a h v energia veszteségnek h s és h,\ összetevőkre történő bontása folytán adódik. A valóságban rögzített vízfelszín vonalak alapján nem lehet egyértelműen meghatározni a h Y/h s veszteség arányt, közelítésként a vízfolyás kanyarulattól mentes szakaszán kell meghatározni a b mederállandósági tényező kifejezésében szereplő / esést.
