Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Győrke Olivér: Folyószabályozási kismintavizsgálatok

426 Györké Olivér 2. ábra. Energiaveszteségek modellhasonlósága Froude-modellben (Kobus 1980 nyomán) Figure 2. Model-similarities of energy losses in the Froude formula (after Kobus 1980) Bild 2. Modellähnlichkeit der Energieverluste im Froude-Modell (nach Kobus) рис. 2 Модельное Подобие йошерь -мерит в модели Фруда (йо Кобу су) Az (e/R) relatív-érdesség érték transzformálását el kell végezni a telt mederhez tartozó nagyvízre és az alacsony vízálláshoz tartozó kisvízre, mozgómedrű kisminták esetén a mederképző vízre, természetesen az illető Q hozamhoz tartozó (e/R, Re)

v

a\ és (R, Re)

mod figyelembevételével. Az {e/R)

m

oá értékéből számíthatók e

md értékek. 2.2. A valóságos vízfolyásra jellemző abszolút érdesség meghatározása Hordalékot szállító mozgó medrű vízfolyásokban d<5—\ 0 [mm] szemnagyság esetén a mederérdesség a kialakuló mederformáktól (sima fenék, homok hullámok, dünék, esetleg antidünék) és a hordalék mozgásától is függően, nagymértékben változik. A 10 mm-nél durvább mederanyag és görgetett hordalék esetén a mederformációk már nem jelentkeznek. Homok hullámok és dünék jelenléte esetére Yalin (1971) közöl a mederérdesség meghatározását lehetővé tevő összefüggéseket. Ezeket lehetne hasznosítani a hazai vízfolyásainkkal (Tisza, esetleg Duna alsó szakasza) kapcsolatos számításokban. Vegyes szemösszetételü mederanyag, ill. görgetett hordalék esetén a legfontosabb feladat a jellemző szemátmérő meghatározása. A hazai gyakorlat a görgetett hordalék, vagy a meder fenekét borító felső rétegből vett minta, szitálással meghatározott szemeloszlási görbe d%o%-ához tartozó szemátmérőt javasolja figyelembe venni (Stelczer 1980). A mi javaslatunk, hogy a jellemző szemátmérő: c/90 legyen. A németországi laboratóriumi gyakorlat is a í/90-et veszi mérvadónak (Kobus 1980). így a természetes mederre jellemző abszolút érdesség: e=cho (m) értékkel veendő figyelembe.