Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Csepregi A.-Liebe P.-Varga Gy.: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése

Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 415 vizek különbségére 8 km

3 a1 érték volt várható, a mért érték 12 km

3 a"1 volt. A mérleg hibája csak a rendszeres, évenként megismételt és részterületekre is kiterjedő állapotértékelés során csökkenhet, amely magában foglalja a módszertan továbbfejlesztését, de továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a vízhozammérések pontosítása érdekében. Az országos vízmérleg összesítésében a felszíni és felszín alatti vízkivételek nem játszanak jelentős szerepet, mivel a kitermelt víz az ország területén belül nagyrészt a felszíni vizekbe, kisebb részt szikkasztás formájában a felszín alatti vizekbe kerül. A felszín alatti vízkivételek összege 1995-ben alig haladta meg az 1 km

3-t. A felszíni és felszín alatti vízkészletek aktuális dinamikus értékeit a felszíni vizek esetében viszonylag nagy pontossággal, a felszín alatti vizek közül a karsztrendszerekben közelítő értékeikkel, a talaj- és velük hidraulikai kapcsolatban lévő rétegvízkészletek esetében kevésbé megbízhatóan ismeijük. A kitermelhető készletek értékeinek meghatározásánál ismernünk kell az adott kitermelésnél fellépő környezeti hatásokat és mérlegelni ezek elviselhetőségét, ezért ezeket a készleteket az aktuális utánpótlódás és vízhasználatok ismeretében is még kisebb megbízhatósággal tudjuk meghatározni (Deák-Liebe—Deseő 1998). A rendszeres állapotértékelés alapfeltétele a kitermelhető vízkészletek meghatározásának, illetve a vízgyűjtőn a megbízható vízkészletgazdálkodás tervezésének. IRODALOM Bogacki, W.-Davideszné D. K. -Liebe P.: Resoults of modelling the thermal water resources on basin level. (Proceedings of the workshop on Groundwater depletion in basin regions: problems arising in the pharea between the Rivers Danube and Tisza). Budapest, 1997. Csepregi A.: A Dunántúli-középhegység fökarsztviz tárolójának hidraulikai modell- és vízmérleg vizsgálatai. (A Közép-dunántúli karsztvizrendszer ökológiai problémái konferencia kiadványa). Hévíz, 1994. Deák J- Liebe P.- Deseő E.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése. Vízügyi Közlemények LXXX. évfolyam 1. füzet. 1998. Domokos M.: Az evapotranszspirációval kapcsolatos magyarországi vizsgálatok áttekintése és javaslat folytatásának megszervezésére. Műszaki Tudomány 55. 1978. Dunay S.-Posza I.-Varga-Haszonits Z Egyszerű módszer a tényleges evapotranszspiráció és a talaj vízkészletének meghatározására. Öntözéses Gazdálkodás 6. 1968. Illés L.—Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-föcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása. Vízügyi Közlemények LXXX. évfolyam 1. füzet. 1998. Kovács Gy. (mérn.): A tényleges evapotranszspiráció meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 12. füzet. 1983. Liebe P.: A hévizhasznosítás helyzete Magyarországon. Vízügyi Közlemények LXXX. évfolyam 2. füzet. 1998. NóvákV В.: Magyarország vizeinek müszaki-hidrologiai jellemzése. Csapadék, párolgás. Vízgazdálkodási Intézet. Budapest. 1984. OMSz (Országos Meteorológiai Szolgálat): Agrometeorológiai havi tájékoztató 1970-1995. Pálfai 1 et al.: Üzemszerűen akalmazható aszály- és belvízelörejelzési módszer fejlesztése. (Kézirat) VÍZIG. Szeged, 1993. Szalay-Papp (Mérnöki Iroda Bt.): Az 1995. évi felszíni vízmérleg. (Kézirat). Budapest, 1996. Szinell Cs.—Bussay A.: A tényleges párolgás számítási módszereinek áttekintése a hidrológiai alkalmazás tükrében. (Kézirat). Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, 1996. VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 1-3. VITUKI Hidrológiai Intézet. Budapest, 1994-1996. VITUKI Consult (Rt.): Az éghajlatingadozás hatása sekély tavak egyes vízháztartási jellemzőire. Kutatási jelentés (kézirat), témaszám: 13068. Budapest, 1993.