Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 37 A mértékadó árhullámkép előállítására többféle módszer is alkalmazható. Ennek során kulcskérdés az árhullám sajátosságait tükröző árvízi vízhozam hurokgörbék használata. A Körös-völgyi szükségtározókkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján az árvízi szükségtározók tervezésénél és az üzemeltetéssel összefüggő számításoknál a hatványfüggvénnyel leírt vízhozamgörbe árvízi hurokkal javított alakját célszerű alkalmazni, úgy, hogy az árvízi hurok tágasságának meghatározása a mért tényleges árvízi hurokgörbék alapján történjék (Szlávik 1975, 1978, Szlávik—Galbáts—Kiss 1996). A szükségtározás hidrológiai vizsgálata során a megcsapolásra kerülő mellékfolyó megfelelő árapasztása érdekében kivezetendő vízmennyiséget (ff]) az árvízi hurokkal javított vízhozam-görbe alkalmazásával célszerű számítani. A másik mellékfolyó megfelelő árapasztásához szükséges W

2 vízmennyiség-többletet nem kell figyelembe venni, ha a két mellékfolyó árhulláma nem esik egybe, vagy a szükségtározó nem a mellékfolyó deltájában, illetve annak közelében létesül. Ez esetben IV

2=0. Az árvízcsúcs egy adott szint feletti víztömegének biztonságos kivezetése csak úgy érhető el, hogy ha a folyón kialakuló megcsapolt árhullám tetőzése nem haladja meg a mértékadó árvízszintet. A megnyitáson átfolyó víz is árhullámképet alkot, ezért a kivezetést egy alacsonyabb vízszintnél kell megkezdeni. Ez a térfogatrészt a „megnyitási korrekció" (W

3). A folyó hidrológiai sajátosságaiból meghatározható az árhullámok ismétlődése és — figyelemmel a vízvisszavezetésre, a tározó leürítésére választott műszaki megoldásra is — mérlegelhető, hogy milyen térfogatrész szolgáljon a tározó megnyitott állapotában levonuló újabb árhullám tározására ( IV

4). A tározást igénylő vízmennyiség ismeretében — figyelembe véve a tározásra szóba jöhetö terület méretét, topográfiai adottságait — határozható meg a szükségtározó méretezési vízszintje. Ennek eldöntése minden esetben egyedi mérlegelés tárgyát képezi, amely nem csak hidrológiai feladatot jelent. 3.3. A tározó feltöltésének legcélszerűbb időpontja A szükségtározó megnyitásának „optimális" időpontja az, amikor az áradó folyó vízszintje a méretezési vízszintet megközelíti és a hidrológiai helyzet elemzése, az előrejelzések alapján várható, hogy a tetőző vízszint ezt az értéket eléri, vagy meghaladja. A szükségtározó megnyitásának „optimális" időpontja természetesen csak akkor értelmezhető, ha az igénybevételre rendeltetésszerűen, a folyón levonuló árhullám tetözésének csökkentése érdekében kerül sor. Jeges árvizek, veszélyes töltésállapot miatti töltésszakadás megelőzése, vagy egy bekövetkezett töltésszakadás további kártételeinek mérséklése érdekében történő igénybevétel esetén a megnyitás általában haladéktalanul végrehajtandó. Azt, hogy a méretezési vízszint alatt milyen vízállásnál kell a megnyitást megkezdeni, a helyi körülmények alapján szükséges mérlegelni. A mérlegelés szempontja lehet az áradás hevessége, a víz kieresztésére, a töltés megnyitására választott műszaki megoldás. A tapasztalatok szerint a megnyitás kezdete általában az az időpont, amikor a folyó vízállása 0,1-0,3 m-rel kisebb, mint a méretezési vízszint.