Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A reaktorszemlélet fejlesztésének fontossága a vízellátás-c satornázás területén 371 dig csak tapasztalati úton lehetséges. Az ilyen típusú reaktor tisztítási folyamata a hagyományos reaktor szemlélettel nem kezelhető, annál jóval bonyolultabb. Az ilyen típusú reaktorok esetében a tervezési és üzemeltetési ismeretek gyarapítása alkalmazott kutatások nélkül nem képzelhető el. A fő gondot az okozza, hogy a tavas rendszerben az élő- és élettelen anyagok, a különböző reakciók heterogén eloszlásúak, így térben és időben bonyolult gradiens-eloszlások léteznek. A tavas reaktor ugyan elméleti alapok (modellek) nélkül tervezett, de tisztítási feladatát általában mégis betölti. Ezt elsősorban a rendkívül hosszú tartózkodási idő és a rendszerint több sorbakapcsolt tó-reaktor rendszer teszi lehetővé. Az egyes reaktorok az utánuk következő reaktorok számára előtisztítanak, ami szennyvíztisztító rendszerben rendkívül jótékony hatású. A tavas-rendszer tranziens folyamatokat jól toleráló „puffer kapacitása" is elsősorban a hosszú tartózkodási időnek és a tavak sorbakapcsolt voltának köszönhető. A tavas reaktor-rendszer hátránya a nagy területigénye, ami csak a rendszer intenzív levegőztetésével lenne csökkenthető, így viszont elveszne a rendszer gazdaságos üzemeltetési előnyu. 3.4. A parti szűrésű víztisztító rendszerek A parti szűrésű víztisztító rendszerek általában hidraulikai alapon méretezettek, annak ellenére, hogy a rendszerben bonyolultabb szűrési (fizikai, kémiai és biológiai) folyamatok játszódnak le. Kutatási eredmények hiányában azonban ezek a folyamatok nem modellezhetők. Az egyes folyamatkomponensek egymáshoz viszonyított súlya, a vízminőség változását befolyásoló tényezők aránya általában csak korlátozottan felderített. Ez a helyzet a beszivárogtató felület zónájában a fizikai kolmatáció, a hézagrendszer eltömödése, a biológiai reakciók tekintetében. Ugyancsak nehezen érzékelhető a beszivárogtató felület és a viszonylag nagy távolságban lévő víztermelő berendezések közötti porózus közegbeli, elsősorban a kémiai egyensúly létrejöttét segítő reakciók lejátszódása is. A transzponálódó oldatok, ha közben kémiai reakciókon mennek keresztül, akkor szürődési sebességük a víz átlagos szűrődési sebességénél kisebb. Ilyen kémiai reakciókat a csapadékképződés, adszorpció, ioncsere, szerves talajanyaggá válás képvisel. A szennyezőanyag transzport differenciálegyenlete (Johnson-Palmer—Fish 1989) a késleltetés figyelembevételével 9C _ 9 9t ~ 9x D9C R9x v9C R9x ahol С - az oldat töménysége (g nr 3); D-a diszperziós tényező (-); t - az idő (s); v - a víz szürődési sebessége ( m s~l ); R — a késleltetési tényező (-). Ha R = 1, akkor az oldat nem reaktív. Ha R > 1,0, az oldat átlagos mozgási sebessége, v/R, a víz szürődési sebességénél kisebb és az oldat diszperziója, D/R. hasonlóképen redukálódik . Ebből következik: a kisebb késleltetési tényezőjű (R) szennyezőanyagok valamely időtartam alatt nagyobb távolságra jutnak el (2. ábra), mint a nagyobb késleltetési tényezőjű szennyezőanyagok (Johnson— Palmer—Fish 1989).
