Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 2. füzet A REAKTORSZEMLÉLET FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA A VÍZELLÁTÁS-CSATORNÁZÁS TERÜLETÉN DR. ÖLLÖS GÉZA és DR. VARGA MIKLÓS A viz- és szennyvíztisztítás kezdeti időszakában elsősorban a hidraulikai szemlélet volt uralkodó. Egyes esetekben jelenleg is az a helyzet, annak ellenére, hogy a hidraulikai folyamatokkal együtt általában kémiai és/vagy biológiai folyamatok is lejátszódnak. Az elméleti hidraulika, a vízkémia és a biokémia különösen az utóbbi két évtizedben ugyan rohamosan fejlődött, a tudományos alapokkal rendelkező alkalmazott ismeretek fejlesztése azonban a felmerült igényekkel nem tudott lépést tartani. A lemaradást számos esetben a folyamatok felismerésének a hiánya, a folyamatok, mechanizmusok rendkívüli bonyolultsága, ezek feltárását hivatott kutatások hiánya, vagy elégtelen volta okozza. A magas szintű fejlődést csak a nagy kutató centrumok képesek hatékonyan elősegíteni. A tervezés és az üzemeltetés területén azonban bizonyos fokú bizonytalanság ismerhető fel. Tudatában kell azonban lenni annak, hogy a néhány évtizede még a viszonylag egyszerűbben kezelhető feladatok a minőségi problémák uralkodóvá válása, a környezetvédelmi problémák szaporodása, általánossá válása miatt, rendszerint csak bonyolultabb, már csak a magasabb szintű tudást igénylő reaktorszemlélet birtokában oldhatók meg. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos, a kémikusok és biológusok által kifejlesztett reaktorszemléletet alapként tekintve, a víz- és szennyvízminőség változások jellemzésére is alkalmas reaktorszemléletet kell kialakítani. A reaktorszemléletet a legtöbb feladat megoldásához el kell fogadni, mert különben tudományos alapú szakterületi tevékenységet, még közelítőleg is, egyre kevésbé tudunk folytatni. 1. A reaktorok alapvető sajátosságai A hagyományos értelemben vett kémiai- és biokémiai reakciók (a vegyület transzfonnációi) reaktoroknak nevezett különféle tartályokban, medencékben szabályozott körülmények között játszódnak le. A vízellátás-csatornázás rendszereiben, legyenek azok természetesek, vagy szabályozottak, a fizikai-, a kémiai- és a biológiai folyamatok az esetek zömében egyidejűleg fordulnak elő. A tisztító rendszerekre az jellemző, hogy bennük legalább egy, valamilyen típusú kémiai, vagy biológiai reaktor (például eleveniszapos reaktor) és egy, vagy több fáziselválasztó egység (például ülepítő) létezik. Szigorúan véve, a szakterület minden biokémiai reakciója heterogén. Gondoljunk például arra, hogy a vízelosztó rendszerbeli biofilm olyan szilárd „fülke"-rendszcrnek Л kézirat érkezett: 1998. 1. 27. Dr. Öllös Géza oki. mérnök a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Professor Emeritus-a. Dr. Varga Miklós oki. mérnök az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF Budapest) főigazgatója.