Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Nováky B.-M. a. Al-Yezidi-A. A. Al-Shami: Az átlagos évi lefolyás és területi alakulása a Jemeni Köztársaságban
336 Nováky В. M. Ahmed Al-Yezidi—A. Ahmed Al-Shami Jemen domborzatilag erősen tagolt. Különösen nagyok a magasságbei i különbségek az ország nyugati részén. Itt húzódik közel észak-dél irányban, a Vörös-tengerrel nagyjából párhuzamosan a jemeni hegységrendszer, amelynek legmagasabb csúcsa a 3760 m magas Jabal Nabi Shuayb. A hegység nyugati és déli irányban meredeken ereszkedik a tengerpart felé, enyhébb lejtéssel északi irányba, illetve kelet felé, az ország középsö táján lévő Ramlat as Sabatayn sivatag irányába. A nyugat-jemeni hegységrendszert nyugatról és délről sík, legfeljebb néhány száz méterrel a tenger szintje fölé emelkedő tengerparti övezet kíséri. A Vörös-tenger mentén húzódó Tihámah a szélesebb, délen az Adeni-öhöl mentén lévő Tubát keskenyebb. A tengerparti övezet egykor erősen megsüllyedt térségét harmad- és negyedkori alluviális és eolikus üledékek töltötték fel. Az ország keleti felét fennsík alkotja, amelynek legmagasabb része az 1200-1800 m magas, az Arab-tengerrel párhuzamosan haladó vízválasztó. A fennsík enyhe lejtéssel ereszkedik észak felé a negyedkorban kialakult, rendkívül sivár Rub All Khali sivatag felé. A fennsíkot paleocén és eocén kori üledék alkotja. A fennsík legnagyobb tömege a viszonylag nagyobb mértékben felszabdalt Hadramawt, amelyhez keleten az Al! Ghaydah süllyedék csatlakozik. Az egyenlítőhöz való közeli fekvés következménye a magas napsugárzás és a magas hőmérséklet. A hőmérséklet területi eltéréseit elsősorban a domborzattal összefüggő magassági hatás magyarázza: a magasság és a hőmérséklet között közel lineáris kapcsolat mutatható ki, a magassági gradiens 0,6 "C/100 m. A tengerparti övezetben, valamint a sivatagokban az évi középhőmérséklet 30 °C közelében van, a magasabb hegységekben 15-20 °C között. A tenger közelsége kiegyenlítő hatású: itt a legmelegebb és leghidegebb hónap hőmérséklete közötti eltérés sokévi átlagban csak 6—9 °C, míg az ország belsejében, a tengerektől távolodva 13-16 °C-ra növekszik. A tengerek hatása és a domborzati hatás a csapadék területi alakulásában is megmutatkozik. Az Indiai-óceán (az Adeni-öböl és az Arab-tenger) felöl érkező páradús levegötömeg monszun hatása miatt a fö csapadékos időszak a nyár (július-szeptember). A Vörös-tenger hatása a tavaszi (március-május), a Földközi-tenger a ritkábban jelentkező és mennyiségileg is kisebb téli (december-január) csapadék alakításában játszik szerepet. A tengerek felöl érkező páradúsabb légtömegekből a csapadék főként a nyugat-jemeni hegységrendszer nyugati és déli meredekebb oldalán hull ki, a hegységrendszeren átjutott és az ország belsejébe tartó légtömegek szárazak, ezért ott lényegesen kevesebb a csapadék. Jemenben kevés a hosszúidejű észlelésekkel bíró csapadékmérő állomás. Az átlagos évi csapadék térképezése ezért az 1985-1991 közötti észlelések adatai alapján történt. Ez az időszak - egyes összehasonlító vizsgálatok szerint —10-20%-kal szárazabb lehetett, mint egy lényegesen hosszabb időszaké. A csapadéktérkép elsősorban az ország nyugati felében ad megbízható képet a csapadék területi megoszlásáról. A térkép szerint az átlagos évi csapadék csupán a nyugat-jemeni hegységrendszer nyugati és déli részén haladja meg a 250 mm-t. A legnagyobb csapadékmennyiség lbb térségében fordul elö, ahová a nedves légtömegek mind a Vörös-tenger, mind az Adeniöböl felöl eljutnak. Különösen alacsony a csapadék a Hadramawt északi részén, valamint a Ramlat as Sabatayn sivatagban, ahol az évi átlagos csapadék 50 mm alatt marad.
